Magyarországon, eddig – néhány adatvédelmi szabálytól eltekintve – a jogi szabályozás teljes hiányával kellett szembenézniük azoknak, akik ilyen bejelentést tettek vagy fogadtak. Ez sok esetben arra kényszerítette a vállalatokat, hogy magyar leányvállalataik bejelentési rendszerét szürke zónában működtessék – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából.
| A whistleblowing, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentésének formába öntése évtizedes múltra tekint vissza külföldön. Számos ország, így például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már régóta foglalkozik azzal, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat, illetve hivatalok és civil szervezetek segítik a közérdekű bejelentőket. |
Ezt a helyzetet orvosolja a 2014. január 1-jétől hatályos, panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló ún. whistleblowing törvény, amely nem csak azokat a társaságokat érinti, amelyek 2014-ben kívánják kialakítani és bevezetni visszaélésekre vonatkozó bejelentési rendszerüket, hanem azokra is vonatkozik, amelyek már működtetnek ilyen eljárásokat – mondja Perényi Katalin, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A visszaélések bejelentéséhez kapcsolódó alapvető előírások lefektetésével az új szabályozás jóval nagyobb biztonságot nyújt majd a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt.
Mire jó ez?
A Transparency International szerint a közérdekű bejelentések nagyban hozzájárulnak a vállalatok, intézmények átlátható működéséhez, ezért fontos szerephez jutnak a korrupció elleni küzdelemben is.
Perényi Katalin szerint az egyik legfontosabb tényező a szabályrendszer egyértelműsége, azaz, hogy mind a magatartási, mind az eljárási szabályok elérhetőek, érthetőek és világosak legyenek a munkavállalók számára. Az is lényeges, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a bejelentési rendszer céljával és működésével: a jogszabályoknak, illetőleg a munkáltató által elvárt magatartási szabályoknak a megsértését ugyanis a munkavállaló vagy bármely más olyan személy is bejelentheti, akinek ehhez jogos érdeke fűződik.
Az új törvény szerint a bejelentést követő kötelező munkáltatói vizsgálat eljárási rendjét is meg kell határozni a belső szabályzatban. A whistleblowing szabályozás ugyanakkor azt is megelőzi, hogy a munkáltatót elárasszák panaszokkal: a név nélkül tett bejelentéseket a munkáltató nem köteles megvizsgálni, és azokat azonnal el is utasíthatja.
Félnek a retorziótól
A bejelentési rendszer kialakításakor ugyancsak gondoskodni kell a személyes adatok megfelelő védelméről, hiszen a panaszok kézhezvételével elkerülhetetlenné válik, hogy a munkáltató személyes adatokat kezeljen. A bejelentő nevét, valamint egyéb személyes adatait titkosan kell kezelni, és azokhoz kizárólag a társaság törvényes működésért felelős (ún. compliance) munkatársak férhetnek hozzá. Ha pedig egy társaság nem rendelkezik a panaszok kezeléséhez szükséges belső forrásokkal, akkor külsős ügyvédet is megbízhat azok kezelésével.
A szakértő szerint a visszaélések bejelentése minden társaság esetében kényes kérdés, sokan a büntetéstől való félelmüktől vezérelve inkább nem jelentik a visszaéléseket, mások – éppen ellenkezőleg –, a bosszú eszközeként tekintenek erre a lehetőségre.
| Az Európai Bizottság által készített közvélemény-kutatás szerint az európai polgárok több mint háromnegyede és a magyarok 89 százaléka egyetért azzal, hogy hazájában elterjedt a korrupció. Az európaiak négy százaléka és a magyarok 13 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle. Összességében tíz európai vállalkozás közül négy úgy véli, hogy a korrupció akadályozza üzleti tevékenységét. |
Éves szinten nőtt, havi összevetésben nem változott októberben 
