Első alkalommal készült átfogó felmérés a 28 tagállam korrupciós helyzetéről.
A korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Európa számára: egyetlen tagállam sem mentes tőle, az európai gazdaságnak pedig évente mintegy 120 milliárd euró kára származik belőle. Az elmúlt években a tagállamok számos erőfeszítést tettek felszámolására, ám az eredmények egyenetlenek, így további intézkedésekre van szükség a korrupció megelőzésére és szankcionálására - állapította meg az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott jelentése.
Van még min javítanunk
A jelentés szerint Magyarország különböző eszközöket alkalmaz a közigazgatás integritásának és átláthatóságának fokozására. Nagyra törő korrupcióellenes politikákat dolgozott ki, de továbbra is fennállnak azonban olyan aggasztó jelenségek, mint például a vállalkozások és a helyi politikai szereplők közötti informális kapcsolatok.
|
Az ugyancsak ma közzétett, az európaiak korrupcióval kapcsolatos attitűdjét vizsgáló Eurobarométer felmérésének adatai szerint az európaiak háromnegyede (76%) véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt, és több mint fele (56%) szerint a korrupció növekedett hazájában az elmúlt három évben. Minden tucat válaszadóból egy (8%) állította, hogy az elmúlt évben konkrétan tapasztalt korrupciót, vagy tanúja volt korrupciónak. |
Az Európai Bizottság jelentése szerint bizonyos területeken még további erőfeszítéseket lehetne tenni: ilyen a pártfinanszírozás, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok és a hivatalos személyek összeférhetetlenségének kérdése. Több erőfeszítést lehetne tenni a megválasztott és kinevezett tisztviselőkkel szemben támasztott elszámoltathatósági követelmények megerősítésére, valamint a közigazgatásban tapasztalható favoritizmus kockázatának csökkentésére. További lépéseket lehetne tenni emellett az egészségügyi hálapénzek gyakorlatának fokozatos megszüntetésére.
| Ami a hálapénzt illeti...Reform kell - a nagy ellátórendszerekkel, égető társadalmi kérdésekkel kapcsolatban a rendszerváltás óta ezt halljuk. Az ötletelés azonban sokszor kimerül a meglévő rendszer kritizálásában, gyakran valódi alternatíva nélkül. A Privátbankár.hu új cikksorozatában arról kérdezünk politikusokat, szakértőket, hogyan képzelik el egy-egy nagyobb rendszer jövőjét, milyen válaszokat adnának azokra a problémákra, amelyekkel a magyar társadalom 2013-ban szembenéz. A korábbi részekben Pusztai Erzsébetet, az Antall- és az első Orbán-kormány volt államtitkárát, a Modern Magyarország Mozgalom alelnökét kérdeztük az egészségügyről, akárcsak Rácz Jenőt, a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Főigazgatóját, a Kórházszövetség korábbi elnökét, Kovácsy Zsombort, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnökét, Gaál Pétert, az Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatóját és Kincses Gyula volt államtitkárt. |
24 éve megoldatlan
„Nem meglepő, hogy Brüsszel is kivetnivalót talál a magyarországi kampányfinanszírozási szabályokban”, erősítette meg Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi vezetője. A TI közleményében kiemeli, a politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat is, emlékeztetett a korrupció ellen küzdő civil szervezet jogásza.
Az uniós jelentés fenyegető kockázatként értékeli, hogy Magyarországon huzamos ideje korlátozott a verseny a közbeszerzések körében, gyakori, hogy az állam egyetlen ajánlat alapján köt szerződést. A 2011-ben elfogadott új közbeszerzési szabályozás sem hozott előrelépést, mert továbbra sem zárja ki az ún. „három ajánlattevős” látszatversenyt, és nem szab gátat az indokolatlanul titkosított közbeszerzéseknek.
A felmérés azt is megállapítja, hogy nincsenek megfelelő megoldások a közpénzköltés ellenőrzésére, miközben a közbeszerzésben közreműködő szervezetek visszatartják a működésükre vonatkozó közérdekű adatokat. Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés hiánya lehetővé teszi, hogy a politikai és az üzleti élet összefonódása határozza meg a közbeszerzések rendszerét, ami ezáltal egyes kivételezett üzleti csoportok közpénzekkel történő jutalmazásának az eszközévé vált.
A magyarok borúlátóbbak
Az Európai Bizottság az egyes uniós tagállamok helyzetének elemzése mellett két részletes közvélemény-kutatást is bemutat. Az európai polgárok több mint háromnegyede és a magyarok 89 százaléka egyetért azzal, hogy hazájában elterjedt a korrupció. Az európaiak négy százaléka és a magyarok 13 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle. Összességében tíz európai vállalkozás közül négy úgy véli, hogy a korrupció akadályozza üzleti tevékenységét.
„A korrupció aláássa a polgárok demokratikus intézményekbe és jogállamiságba vetett bizalmát, kárt okoz az európai gazdaságnak és fontos adóbevételektől fosztja meg az államokat. A tagországok sok mindent tettek az elmúlt néhány évben a korrupció felszámolására, ám a mai jelentés azt mutatja, hogy ez messze nem volt elég. A jelentés a tennivalókra is javaslatot tesz, és én mindent megteszek majd azért, hogy a tagállamokkal együtt megvalósítsuk e javaslatokat” – jelentette ki a dokumentum közzététele kapcsán Cecilia Malmström, az EU belügyekért felelős biztosa.
