A Transparency International (TI) szerint a világ 40 legnagyobb exportőr országának csupán az ötöde hajtja végre az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét. A TI szerint ez azt jelenti, hogy a legnagyobb exportőr országoknak sokkal többet kell tenniük azért, hogy vállalataik ne vesztegetéssel szerezzenek piacokat és megrendeléseket a külföldi befektetések során.
Az éltanulók
A TI Exporting corruption - OECD Progress Report 2013 című jelentése megállapította, hogy 40-ből 30 ország semmit vagy csak nagyon keveset tesz azért, hogy elszámoltassa a külföldön vesztegető vállalatokat. És mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Svájc - felel meg teljes mértékben az egyezmény elvárásainak.
A magyar helyzet
Ami Magyarországot illeti: míg a tavalyi felmérésben az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt, 2013-ban belépett az egyezményben foglalt kötelezettségeknek legalább korlátozott mértékben érvényt szerző országok "klubjába". Az előrelépés annak köszönhető, hogy Magyarország módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetőek a vesztegető cégek, ám a jogalkalmazás gyenge, és továbbra is találhatóak a nyomozások, büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek - állapítja meg a nemzetközi szervezet.
A jelentés szerint Magyarországon a rendőrség és az ügyészség működésén egyaránt lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya jelent korrupciós kockázatot, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása.
A korrupcióval kapcsolatos felmérések szerint romlik a helyzet az országban; ahhoz, hogy a trend megforduljon, nyilvánosság kell és átláthatóság – mondta Karácsony Gergely a Privátbankárnak adott interjúban. |
A TI szerint a törvényhozásnak és a kormánynak is akadna teendője Magyarországon. A közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt három éve nem hajtják végre. Az új törvénytervezet pedig, ha elfogadják, végleg magára hagyja azokat, akik hajlandóak fellépni a korrupció ellen - fogalmaznak. Ez annál is inkább aggasztó, mert a TI Magyarországon végzett korrupciós felmérései kimutatták, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány.