Külgazdaság: Bajnai kijelölte az utat?

Az adósságot nem generáló külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke becslések szerint tavaly 2 milliárd euró körül alakulhatott, 2008-ban 3,4 milliárd euró volt; továbbra is nagy a befektetői érdeklődés szolgáltatóközpontok magyarországi létrehozása iránt, amelyek akár regionális, globális feladatokat is elláthatnak - mondta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter kedden Budapesten.

A Joint Venture Szövetség, az ITD Hungary és a Magyar Külgazdasági Szövetség által szervezett Külgazdasági Évindító 2010 című konferencián a gazdasági miniszter elmondta: kiemelten kell kezelni azokat a piacokat, amelyeket a válság kevésbé érintett. Hozzátette: a külgazdaság fejlődését nagyban befolyásolja, hogy azok az országok, amelyek Magyarország számára kiemelt külkereskedelmi partnerek, mennyire tudnak növekedni.

Varga István szerint a Bajnai-kormány külgazdaság-politikájának főbb paraméterei a következő kormánynak is kijelölik az utat. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a tavalyi év mélypont volt a külföldi működőtőke beáramlása szempontjából, a befektetések iránti érdeklődés jelentős mértékben csökkent.  Varga István véleménye szerint azok az országok tudták átvészelni a válságot, amelyek a belső piacaikra tudtak támaszkodni. Mint mondta, India és Kína kiemelt hangsúlyt kap a magyar külgazdasági stratégiában.

Azzal számolnak, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa is szerény növekedésnek indulhat az idén, ami befolyásolja a közép-kelet-európai régiót is. A működőtőke állománya tavaly a harmadik negyedév végén 60 milliárd euró volt.

A válság hatásait értékelve Varga István elmondta, hogy az export tavaly 18,7 százalékkal, az import 25,2 százalékkal volt alacsonyabb 2008-hoz képest. Az exportnál a visszaesés a harmadik negyedévben, az import esetében pedig a negyedik negyedévben kezdett mérséklődni. Decemberben már az export 8,8 százalékkal nőtt, az import 1,3 százalékkal csökkent. A miniszter szerint Magyarország külkereskedelmi sikere attól is függ, hogy mennyire tud alkalmazkodni a világpiaci hangsúlyok átalakulásához.

Elmondta, hogy a szolgáltatási tevékenységben is volt visszaesés, de itt egyes területeken bővülést is mértek. Példaként említette a kommunikációs, valamint az építési-szerelési szolgáltatásokat is. Hozzátette: 2 százalékponttal megnőtt a nyugat-európai tagállamok részesedése a magyarországi kivitelben. Csökkent, 24 százalékkal a V4 országokba irányuló export, átlag feletti visszaesést tapasztaltak a balti és a nyugat-balkáni országok irányába is. Növekedést mértek ugyanakkor az ausztráliai, az indiai, a kínai piacon, valamint az Egyesült Arab Emírségek irányába is.

Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke szerint az állam feladata lenne azon vállalatok segítése, amelyek külpiacra szeretnének lépni. Ez ugyanis olyan anyagi ráfordítást igényel, amellyel az ilyen, elsősorban kis- és középvállalatok (kkv) nem rendelkeznek, ezért erre, az elnök szerint több központi forrást kellene fordítani.
Varga István szerint kiemelten kell kezelni a kkv-kat, a szektort erősíteni kell. A magyar külkereskedelemben a kkv-k részesedése 28 százalék.

Jókorát esett a mezőgazdaság is
Nőtt az állam finanszírozási igénye
Külkerben még mindig jók vagyunk
A feldolgozóipar feldolgozta a válságot
Magyar ipar: évekbe telik a talpraállás

MTI