Véget vetnek az alvó vállalkozások korának
Az áprilisi – rekordnak számító – 5400 vállalkozás után májusban csak 3781-et törölt a Cégbíróság. Ez nagy csökkenésnek látszik, valójában azonban jól illeszkedik az év elejétől megindult csökkenő tendenciába, vagyis azt mondhatjuk, hogy a korábbi jelzéseknek megfelelően inkább az áprilisi magas adat lógott ki a trendből – mondja Pertics Richárd, az adatokat közzétevő Opten céginformációs igazgatója.
A csökkenő trend hátterében az áll, hogy lassan lezárulnak azok a törléshez vezető eljárások – mindenek előtt kényszertörlések –, amelyeket 2014-ben nagy számban indított a cégbíróság, hogy véget vessen az alvó vállalkozások korának Magyarországon. Az akció a cégvilágot érintő többi kormányzati szigorító intézkedéssel együtt sikeresnek volt mondható, a bejegyzett cégek száma a 2013-as 605 ezres csúcsról mára 550 ezer köré csökkent.
Történt mindez anélkül, hogy ez a 8,5 százalékos csökkenés megrázta volna a gazdaságot. Ezek a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a korábbi években a hazai cégstruktúra tele volt érdemi gazdasági indok nélkül működő cégekkel. Elindult némi koncentrálódás, ugyanakkor a mostani felszámolási és cégtörlési számok is azt mutatják, hogy még elég messze vagyunk az egészséges cégstruktúrától - véli a szakértő.
Miért tart ennyi ideig a megtisztulás?
|
| Kattintásra nagyobb lesz! |
A hatóság keze az ilyen eljárások lefolytatásában nagyon meg van kötve. A cégbírósági eljárásokat bemutató folyamatábrán jól látszik, hogy a hatóság milyen összetett munkát végez, és az egyes eljárás típusok milyen könnyen fordulhatnak át más – adott esetben még bonyolultabb – eljárásokba, vagyis hogyan lesz mondjuk egy egyszerűnek induló kényszertörlésből hosszan elnyúló felszámolás - mondja Pertics Richárd.
A folyamatábra lényegében összes ablakához egy határozat, egy arról szóló értesítés, adott esetben az értesítés megismétlése, és esetleg jogviták tartoznak, és ezekhez mind olyan határidők kapcsolódnak, amiket a cégbíróságnak ki kell várnia.
Bármilyen bonyolult is a cégbírósági eljárás, a 2013 és 2014 fordulóján indított nagyszámú kényszertörlés hamarosan lezárul, még akkor is, ha azok egy része felszámolásba torkollott. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy 2016 második felében kevesebb megszüntetésről szóló határozatot tesz majd közzé a cégbíróság, mint eddig, és határozottan mutatósabbá válik a cégstatisztika – mondja az Opten igazgatója.
Igazi változást csak maguk a cégek hozhatnak
Az is látszik, hogy nagyon nincs tere már a jogszabályok további bonyolításának, de még a jelenlegi rendszer sem ért el átütő sikereket a rendszer megtisztításában. Ez azért van, mert a cégjogi környezet nagyjából elérte a teljesítőképességének maximumát. Egyszerűsíteni pedig azért nem lehet, mert a jogi kiskapukkal történő visszaélések száma növekedne.
Az Opten szerint ebből a látszólagos patthelyzetből csak maguk a cégek tudnak kitörni azzal, hogy üzletfeleiket alaposan átvilágítják, és ezzel a rendszert egy öntisztuló folyamatba kényszerítik, amelyben az üzleti etika lassú, de biztos javuló pályára áll.
Nem nagyon akarunk vállalkozni
Ami az egyik oldalon öröm, az a másikon bánat, a cégalapítások száma ugyanis májusban ismét 2000 alá csökkent, ami azt mutatja, hogy a magyar tőketulajdonosoknak továbbra sem jött meg a kedve a vállalkozáshoz. A cégbejegyzések száma a második egymást követő hónapban csökken egy eleve alacsony szintről, holott egy prosperáló gazdaságban, kedvező hitelfeltételek mellett javuló vállalkozási kedvet kellene tapasztalnunk, vagyis azt látjuk, hogy a vállalkozói bizalom nem akar helyreállni – mondja Pertics Richárd.
Hol a legnagyobb a fluktuáció?
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index májusi értéke regionálisan 11 százalék körül mozogott. Megyei szinten nézve a májusi Opten – CFI Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye produkálta.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
