A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009-ben 0,5%-kal, a nettó átlagkeresetek 1,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a KSH. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a reálkereset (a fogyasztói árindex 4,2%-os növekedése mellett) 2,4%-kal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,2%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13-ik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,3%-kal csökkent a reálkereset az előző évihez viszonyítva.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–decemberben átlagosan 2 millió 661 ezer volt. 2009. január–decemberben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 822 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,7%-os csökkenését jelentette. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,6%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6%-kal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,7%-os létszámcsökkenés következett be.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 199 800 Ft volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5%-kal haladták meg az előző évit. Ezen belül a versenyszférában 4,3%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,9%-kal maradtak el az előző évitől. A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az energiaipar (7,3%), a szállítás, raktározás (5,4%), valamint az ingatlanügyletek (4,7%) nemzetgazdasági ágakban.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 124 100 Ft; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 800 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 157 700 Ft) volt. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset így átlagosan 1,7%-kal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,5%-os csökkenés jelentkezett, mely utóbbi a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,0%-os csökkenésnek felelt meg.
Munkakérdés: ki tud ma elhelyezkedni?
Internet, lakás, pénz: mi kell a fiataloknak?
Béren kívül: ne fizetésként kezelje a cafeteriát
Munkát adnak 2500 cigánynak
Még több lesz a munkanélküli
Privátbankár