A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a minap a honlapján tette közzé, hogy január elseje után minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami számításaik szerint mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent.
Amúgy se nagy üzlet a zöldáram Magyarországon
A termékdíjat indokolatlannak tartja a a MANAP Magyar Napelem Iparági Egyesület is. A Privátbankárhoz eljuttatott közleményükben azt írták, a januártól fizetendő termékdíj 5-7-szerese az európai gyakorlatban tapasztalt költségeknek. Ráadásul az indokoltnál magasabb díj kivetése hátrányos megkülönböztetésben részesíti az amúgy is leszakadóban lévő magyar napelemes zöldáram termelést, amit a szakmával történő egyeztetés teljes hiányában vetettek ki.
A szervezet a most kivetett termékdíjjal napelemenként 2100-2300 forintos drágulással számol, ami a nagykereskedelmi árak 5 százalékos emelkedését jelenti. Ugyanakkor a lakossági végfelhasználóknak a termékdíj után a 27 százalékos áfát is meg kell fizetniük, ami egy átlagos 3.5 kWp méretű családi házas napelemes rendszer esetén (14 napelem) kb. 40 ezer forint többletkiadást jelent.
Az egyesület szerint ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek ugyanakkor azon támogatási forrásra pályázók (jellemzően önkormányzati intézmények) és kiserőmű beruházók, vagy már a kivitelezésre leszerződött szakcégek akik tavaly elindított projektjeiknél még nem számoltak a termékdíj költségével. Pályázatos projektek esetében 3-400 ezer forint, kiserővűvi projekteknél akár 4 millió forint váratlan többletköltséget is okoz az új termékdíj, ami sok projekt ellehetetlenülését okozhatja - véli a testület.
Az ellenék is kiakadt: most szólaljon meg Áder!
A termékdíj ellen a LMP, az Együtt - A Korszakváltók Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) is tiltakozik. Szél Bernadett, az LMP társelnöke közleményében azt írta, elfogadhatatlan számukra, hogy az Orbán-kormány környezetvédelmi adóval akarja drágítani a környezetkímélő napelemeket. Bejelentette, hogy törvénymódosító-javaslatot nyújtanak be a jogszabály megváltoztatásáért, a köztársasági elnököt pedig arra kérik, hogy valóban tegyen a környezetvédelemért, és akadályozza meg a napelemek megadóztatását.
Pápa Levente, az Együtt - A Korszakváltók Pártja gazdaságpolitikusa közleményében arra szólította fel Áder János köztársasági elnököt, hogy az általa idén létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság akadályozza meg a napelemek termékdíjjal sújtását. Az ellenzéki párt elnökségi tagja ostobaságnak nevezte az új sarc kivetését.
Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja az Orbán-kormány egyik legsötétebb ötletének nevezte a napelemekre kivetett termékdíjat. A PM írásbeli kérdést tesz föl az érintett minisztereknek, hogy megtudja, mi az oka a környezetvédelem megadóztatásának, és mit kívánnak tenni a nyilvánvalóan elhibázott szabályozás korrekciója érdekében - közölte. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a napelemek után kétszer annyi környezetvédelmi termékdíjat kell majd fizetni, mint a súlyosan környezetszennyező savas akkumulátorokért.
Az ombudsman a törvénymódosítást kezdeményez
Hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni, Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes törvénymódosítást kezdeményez. Az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény - preambulumában meghatározott - célja, hogy járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzéséhez.
A január elsejétől hatályos, módosított törvény első melléklete alapján a napelemek és a szélerőművekben használt generátorok, valamint vezérlőegységek is termékdíjkötelesek, annak ellenére, hogy ezek az eszközök kiemelten hozzájárulnak a törvény deklarált céljainak teljesüléséhez. Az ombudsman szerint a megújuló energiatermelés eszközeinek díjjal terhelése nyilvánvalóan ellentétes a Magyarország megújuló energiahasznosítási cselekvési tervébe foglalt célkitűzésekkel, valamint rontja a támogató és ösztönző intézkedések hatásosságát.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
