.jpg)
Magyarországon a kölcsönös bizalmatlanság és az előítéletek akadályozzák a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását „A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának nehézségei, tapasztalatai, megoldási alternatívák bemutatásával” címen rendeztek konferenciát
Bizalmatlanságról, kapkodásról de sikerekről és meglepően kedvező tapasztalatokról is beszámoltak azon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának gyakorlati kérdéseit tárgyaló konferencián, amelyet a Work Force személyzeti tanácsadó szervezett, hogy az állami, civil és nyílt munkaerőpiaci szereplők összevethessék első tapasztalataikat a megemelkedett rehabilitációs járulék nyomán történt változásokról. Az eseményen a Work Force a piaci igények alapján kialakított, a munkáltatók számára speciális munkaerőt biztosító Palládium Programját is bemutatta.
2010-től több mint ötszörösére, a tavalyi 177 600 Ft/20 fő/év összegről 964 500 Ft/20 fő/évre nőtt a rehabilitációs járulék, amit azoknak a cégeknek kell befizetniük, akik legalább 20 főt foglalkoztatnak, és létszámuk 5%-ában nem alkalmaznak úgynevezett megváltozott munkaképességűt. A változás közel 60 000 munkavállalót és mintegy 23 000 céget érintett Magyarországon, de a téma fontosságát az is jól mutatja, hogy az Európai Unióban 26 millió ember, hazánkban pedig a népesség közel hat százaléka él valamilyen fogyatékossággal.
A konferencián kiderült, hogy a munkaadók ingerküszöbét elérte a járulékemelés, és hirtelen megnövekedett az érdeklődés a megváltozott munkaképességűek iránt. Angliában és az USA-ban bértámogatás és egyéb járulékkedvezmények nélkül is alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket, mert megfelelő felkészítés után teljes értékű munkaerőt jelenthetnek, így alkalmazásuk száz százalékban megtérül.
Magyarországon ezt a szemléletet még mindig a kölcsönös bizalmatlanság és az előítéletek akadályozzák: a munkavállaló nem szívesen beszél fogyatékosságairól, míg a munkaadók gyanakodva néznek egy értelmi fogyatékosra vagy egy autistára. Egy civil szervezet szerint sokan meglepődnek, amikor egy diplomások végezte munkakörben utóbb egy értelmi fogyatékost látnak, pedig az alkalmazásuk során rendszeresen kiderül, hogy a cégek ma is mennyi aránytalanul egyszerű munkát végeztetnek képzett munkatársakkal. Ugyanakkor a civilek tartanak a nyílt munkaerőpiac hirtelen megnövekedett érdeklődésétől, mert álláspontjuk szerint nincsen elég képzett támogató, aki képes lenne a megváltozott munkaképességűek és a munkaadók, valamint a leendő munkatársak képzésére.
„Cégünk 7 éves munkaerőpiaci tapasztalatát ötvözzük a civilek évtizedes gyakorlatával, tulajdonképpen ez a programunk, a Palládium Program lényege: komplex szervezetfejlesztés, speciális adatbázis, mentorhálózat, és folyamatos tanácsadás segítségével a megváltozott munkaképességűek hosszú távon sikeres foglalkoztatása.” – mondta Oplaznik Gabriella, a Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. rehabilitációs üzletágvezetője, majd hozzáfűzte: a program során először felmérik az adott vállalkozás és a környezet valamennyi lehetőségét, hogy mennyiben van reális lehetőség ennek a speciális célcsoportnak az alkalmazására, majd cégre szabott egyéni megvalósítási tervet dolgoznak ki. Ennek kivitelezésére a szervezet garanciát is vállal.
A megváltozott munkaképesség sokaknak még ma is egyet jelent a rokkantakkal, miközben a súlyos cukorbetegek, az asztmások, vagy éppen a szívproblémákkal rendelkezők egy része is ebbe a kategóriába tartozik. A fejlett országokban a megváltozott munkaképességűek 30-40%-a dolgozik, míg Magyarországon ez az érték jóval 10% alatt van, ezért a programban való közreműködés során a Work Force nyitott minden, magát érintve érző cilvil szervezet és elhivatott foglalkoztató részvételére.
Vállalkozói szabadság? Európa vasárnapra bezárná a boltot
Alkalmi munka: betarthatatlanok a szabályok
Ötezerbe fáj a TB az idénymunkásoknak
Még egy napig él az alkalmi kiskönyv
Ellehetetlenítették a napszámosok munkavégzését?
Bizalmatlanságról, kapkodásról de sikerekről és meglepően kedvező tapasztalatokról is beszámoltak azon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának gyakorlati kérdéseit tárgyaló konferencián, amelyet a Work Force személyzeti tanácsadó szervezett, hogy az állami, civil és nyílt munkaerőpiaci szereplők összevethessék első tapasztalataikat a megemelkedett rehabilitációs járulék nyomán történt változásokról. Az eseményen a Work Force a piaci igények alapján kialakított, a munkáltatók számára speciális munkaerőt biztosító Palládium Programját is bemutatta.
2010-től több mint ötszörösére, a tavalyi 177 600 Ft/20 fő/év összegről 964 500 Ft/20 fő/évre nőtt a rehabilitációs járulék, amit azoknak a cégeknek kell befizetniük, akik legalább 20 főt foglalkoztatnak, és létszámuk 5%-ában nem alkalmaznak úgynevezett megváltozott munkaképességűt. A változás közel 60 000 munkavállalót és mintegy 23 000 céget érintett Magyarországon, de a téma fontosságát az is jól mutatja, hogy az Európai Unióban 26 millió ember, hazánkban pedig a népesség közel hat százaléka él valamilyen fogyatékossággal.
A konferencián kiderült, hogy a munkaadók ingerküszöbét elérte a járulékemelés, és hirtelen megnövekedett az érdeklődés a megváltozott munkaképességűek iránt. Angliában és az USA-ban bértámogatás és egyéb járulékkedvezmények nélkül is alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket, mert megfelelő felkészítés után teljes értékű munkaerőt jelenthetnek, így alkalmazásuk száz százalékban megtérül.
Magyarországon ezt a szemléletet még mindig a kölcsönös bizalmatlanság és az előítéletek akadályozzák: a munkavállaló nem szívesen beszél fogyatékosságairól, míg a munkaadók gyanakodva néznek egy értelmi fogyatékosra vagy egy autistára. Egy civil szervezet szerint sokan meglepődnek, amikor egy diplomások végezte munkakörben utóbb egy értelmi fogyatékost látnak, pedig az alkalmazásuk során rendszeresen kiderül, hogy a cégek ma is mennyi aránytalanul egyszerű munkát végeztetnek képzett munkatársakkal. Ugyanakkor a civilek tartanak a nyílt munkaerőpiac hirtelen megnövekedett érdeklődésétől, mert álláspontjuk szerint nincsen elég képzett támogató, aki képes lenne a megváltozott munkaképességűek és a munkaadók, valamint a leendő munkatársak képzésére.
„Cégünk 7 éves munkaerőpiaci tapasztalatát ötvözzük a civilek évtizedes gyakorlatával, tulajdonképpen ez a programunk, a Palládium Program lényege: komplex szervezetfejlesztés, speciális adatbázis, mentorhálózat, és folyamatos tanácsadás segítségével a megváltozott munkaképességűek hosszú távon sikeres foglalkoztatása.” – mondta Oplaznik Gabriella, a Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. rehabilitációs üzletágvezetője, majd hozzáfűzte: a program során először felmérik az adott vállalkozás és a környezet valamennyi lehetőségét, hogy mennyiben van reális lehetőség ennek a speciális célcsoportnak az alkalmazására, majd cégre szabott egyéni megvalósítási tervet dolgoznak ki. Ennek kivitelezésére a szervezet garanciát is vállal.
A megváltozott munkaképesség sokaknak még ma is egyet jelent a rokkantakkal, miközben a súlyos cukorbetegek, az asztmások, vagy éppen a szívproblémákkal rendelkezők egy része is ebbe a kategóriába tartozik. A fejlett országokban a megváltozott munkaképességűek 30-40%-a dolgozik, míg Magyarországon ez az érték jóval 10% alatt van, ezért a programban való közreműködés során a Work Force nyitott minden, magát érintve érző cilvil szervezet és elhivatott foglalkoztató részvételére.
Vállalkozói szabadság? Európa vasárnapra bezárná a boltot
Alkalmi munka: betarthatatlanok a szabályok
Ötezerbe fáj a TB az idénymunkásoknak
Még egy napig él az alkalmi kiskönyv
Ellehetetlenítették a napszámosok munkavégzését?
Privátbankár
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
