Pejnovic szerint a horvát állam meg fog egyezni a Mollal az INA irányításáról, mert ez egyszerűbb megoldás, mint új partnert keresni a horvát olajtársaság irányításához.

A Lider üzleti magazin pénteki konferenciáján nyilatkozott Pejnovic, aki szerint a szeptember 18-án kezdődött tárgyalások egy 2003-ban elfogadott irányelven alapulnak. Az irányelvben az szerepel, hogy az INA-t privatizálják, biztosítva ezzel részint a vállalat, részint a társadalom fejlődését.

Javított a magyar vezetés, de nem eleget?

Pejnovic szerint azonban a privatizációkor megfogalmazott célok nagyrészt nem teljesültek. Példaként említette, hogy csökkent a horvát nyersolaj kitermelése és feldolgozása, visszaesett a gázkitermelés, és zsugorodott az INA piaci részesedése a régióban. Ezek a változások szerinte hatással voltak a horvát ipari termelésre és a GDP-re, és az olajipari termékek importjához vezettek, ami rontotta a horvát külkereskedelmi mérleget.

Az állami vagyonkezelő vezetője szerint a magyar tulajdonosok jelentősen javítottak az INA belső működésén, de a vezetőség nem érte el azokat a fejlesztési célokat, amelyekért felelősek. Pejnovic szerint a politikusokat is felelősség terheli, hogy erre nem reagáltak.

A horvát kormány 44,84 százalékos részesedéssel rendelkezik az INA-ban, a Mol-nak 49,08 százalékos részesedése van. A tárgyalások kezdete előtt a Mol úgy nyilatkozott, hogy nem akarja feladni az irányítási jogokat a vállalat felett. A Mol hangsúlyozta, hogy kész 2 milliárd kunáért (mintegy 78 milliárd forint) perelni is Horvátországot, mert a korábbi megegyezések ellenére a horvát állam nem vette át az INA veszteséges gázüzletágát, vagy ennek alternatívájaként nem érvényesített piaci árazást a gáz árának meghatározásában sem.

Az elfogatóparancs nehezítheti a tárgyalásokat

Bár a legújabb szeptemberi tárgyalások első fordulóját megtartották, a megegyezés nem lesz könnyű. Pénteken vizsgálati őrizetbe vételt rendelt el a zágrábi megyei bíróság Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami az első lépés ahhoz, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene.

A bíróság közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.