Most tényleg elkezdtek eladósodni a magyar cégek?

A vállalati hitelezésben a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek kibocsátása azonban továbbra sem emelkedik érdemben. A bankok elsősorban az ár jellegű hitelfeltételeken enyhítettek a negyedévben, miközben a hitelkereslet – főleg a hosszú lejáratú források iránt – erősödött.

A háztartási hitelállomány 4 százalékkal nőtt éves szinten, amelyet továbbra is a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök jelentős új hitelkihelyezése támogat. A fix kamatozású lakáshitelek aránya 82 százalékra emelkedett, a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek térnyerése mellett. A fix kamatozású lakáshitelek kamatfelára ezzel párhuzamosan megközelítette a változó kamatozású hitelekét.

Ráugrottak a cégek a hitelekre

A második negyedévében folytatódott a vállalati hitelezés dinamikus bővülése, így éves összevetésben 750 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány a tranzakciók eredőjeként, ami 12,1 százalékos éves bővülésnek felel meg. A kkv-szektor hitelállománya előzetes adatok alapján közel 16 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a mikrovállalkozások esetében volt megfigyelhető a legnagyobb mértékű – éves alapon 22 százalékos – emelkedés.

A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme

A második negyedévben a tranzakció alapú hitelállomány-növekedés 240 milliárd forintot tett ki, amelyből mintegy 140 milliárd forint volt a kkv-szektorhoz köthető. A hosszú lejáratú, és azon belül is a fix kamatozású hitelek aránya a Növekedési Hitelprogram kivezetését követő visszaesés óta nem emelkedett érdemben: míg 2015-ben még az egy évnél hosszabb futamidejű kkv-forinthitelek 80 százaléka volt kamatfixált, az elmúlt egy évben ez már csak 20 százalék körül alakult. Kívánatos lenne ezek közeledése a fejlettebb európai országokban megfigyelt arányokhoz.

Mi a helyzet a lakossággal?

A háztartási hitelállomány a negyedév során 159 milliárd forinttal emelkedett a folyósítások és törlesztések egyenlegeként, ami 4,1 százalékos éves növekedést eredményezett. Bár ez a válság óta a legmagasabb megfigyelt dinamika, régiós összehasonlításban nem számít kiugrónak a – GDP-arányos hitelállománnyal mért – pénzügyi mélység alacsony szintjét is figyelembe véve. A növekedést az új hitelszerződések folyamatosan emelkedő volumene segíti: a teljes háztartási hitelfelvétel az elmúlt egy évben 31 százalékkal nagyobb értéket tett ki, mint az egy évvel korábbi szerződéskötéseké. Terméktípus szerint a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása a meghatározó, rendre 39 és 48 százalékos éves bővüléssel.

A kamatfixált lakáshitelek felára csökkent a vizsgált időszakban, ennek eredményeképpen az 1–5 évre fixált hitelek felára elérte, az 5 évnél hosszabb időre fixált kamatozású hitelek esetében pedig 0,2 százalékpontra közelítette meg a változó kamatozású hitelek átlagos felárát. A felvett lakáshitelek körében a legfeljebb egy évre fixált kamatozású hitelek aránya 18 százalékra csökkent a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek elterjedésével párhuzamosan. A bankok válaszai szerint a hitelfeltételek kis részarányú lazítása valósult meg a negyedévben, így továbbra is a kereslet bővülése vezeti a piacot mind a lakáscélú-, mind a fogyasztási hitelszegmensben.