Nem lesz mindig adómentes a minimálbér

Az OÉT tavalyi eredményei közé sorolta, hogy 2010 végéig meghosszabbították a korengedményes nyugdíj intézményét és azt, hogy decemberben sikerült megállapodni a minimálbér, valamint a szakmunkás bérminimum emeléséről, a 160 ezer forint alatti kerestek reálértékének megőrzéséről. Igaz, hogy a korábban, az OÉT-en született sávos ajánlás helyett a mostani megegyezés kevesebb támpontot ad a helyi bértárgyalásokon - jegyezte meg, de méltatta, hogy az OÉT történetében az első, igazán a szolidaritáson alapú megegyezés született. 

Hangsúlyozta: a helyi egyeztetéseknél a fontossági sorrendet a foglalkoztatás biztonsága kell, hogy vezesse. A második helyre sorolta a kollektív szerződést, és csak harmadikra az éves béremelés mértékét.

A tavalyi sztrájkokat illetően úgy vélte: hasznos lenne a tanulságok levonása. A sztrájktörvény módosítására véleménye szerint ugyan nincs szükség, de a tárgyalófelek magatartását befolyásoló normatívákat érdemes lenne elfogadni. Emlékeztetett rá, hogy a nem időben bejelentett, kiszámíthatatlan, a közszolgáltatásokat igénybevevők jogait, lehetőségeit figyelmen kívül hagyó munkabeszüntetések miatt szorgalmazzák a munkáltatók a sztrájktörvény módosítását. Ebben a kérdésben azonban csak akkor lehet érdemi döntést hozni, ha az OÉT három oldala nyilvánosan megvitatja a sztrájkok tapasztalatait, levonja a következtetéseket - mondta.

A minimálbér adómentességét illetően úgy vélte, hogy a kérdés rendezése hosszú távon nem elodázható. Megadóztatását azonban Borsik János csak felbruttósítással tartja elképzelhetőnek, tekintettel a valóban csak minimálbért keresőkre.

Alkotmányellenes a vállalkozói adófizetés is?
Keveslik a rendőrök a cafeteriát
OÉT: a hazautazási pénzen vitatkoznak
Kárpótol a BKV

MTI