Folyamatosan ingadozik a K&H kkv bizalmi indexe. Az előző negyedéves hangulatjavulás után most ismét romlottak a várakozások, így jelenleg -35 ponton áll az index. A kkv-k pesszimizmusa leginkább azzal magyarázható, hogy romlott a gazdaságpolitika, a közterhek és a versenyhelyzet változásának értékelése. Emellett a bankok megítélése mélypontra került feltételezhetően a növekvő közterheknek köszönhető emelkedő díjszabások miatt, ezen túl a válaszadók a hitelkamatok növekedését prognosztizálják. Mindeközben pozitív változás tapasztalható az európai uniós pályázati lehetőségek és a munkaerő-helyzet megítélésében.
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index értéke az elmúlt egy évben folyamatosan fel-le ingadozott, nem volt tartós trend. Ez az oldalazás egyedülálló az index történetében, ami a vállalkozások nagyfokú bizonytalanságát jelzi. Az előző negyedévi gyenge növekedést követően legutóbb 5 ponttal csökkent az index, így jelenleg mínusz 35 ponton áll.
A legutóbbi felmérés eredményei alapján a kkv szektoron lévő közterhek, a gazdaságpolitika és a versenyhelyzet változásának megítélése is visszaesett, amely megkérdőjelezi a most bevezetni kívánt, kisvállalati adózást segítő adófajták eredményességét. A növekvő közterhek negatív hatása a vállalkozások pénzügyi eredményeiben is tetten érhető. A kkv-k átlagosan 4 százalékos árbevétel növekedéssel számolnak ebben az évben, a várt nyereségnövekedés azonban csupán 1 százalékot tesz ki. A felmérésből az is kiderül, hogy a kkv vezetők a jegybanki alapkamat csökkenése ellenére sem számítanak kedvezőbb vállalati hitelkamatokra, miközben már csak a cégek 25 százaléka gondolkodik finanszírozási forrásként banki hitelben.
Mindeközben javult a munkaerőpiaci várakozásokra vonatkozó részindex, amely mögött egyrészt az áll, hogy 22-ről 28 százalékra nőtt azoknak a kkv-knak az aránya, amelyek úgy vélik, emelkedni fognak az adott szektoron belül a fizetések. Másrészt jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a bejelentett dolgozók aránya a megkérdezett cégvezetők szerint.
Az európai uniós pályázatokkal kapcsolatban is javultak a várakozások, ami leginkább a mezőgazdasági és a szolgáltató cégekre jellemző. A pozitív megítélés annak köszönhető, hogy a hazai vállalkozások egyre több esetben nyújtanak be pályázatot uniós forrásra, másrészt növekszik a kkv-k által érdemesnek, hasznosnak vélt pályázati kiírások száma.
Felmérés a körforgásos gazdaság hazai állapotáról. 
