Ha nincs meg a tulajdonos, a vezetőt veszik elő
A pénzmosás megelőzése a gyakorlatban azt jelenti, hogy abszolút biztonsággal meg kell győződni arról, ki a tényleges tulajdonosa az adott pénznek, vagyonnak, társasági részesedésnek, stb.
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda összeállítása szerint az új törvényben változik a tényleges tulajdonos definíciója: a gazdasági társaságok esetében a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak, ha a tényleges tulajdonos személye nem állapítható meg a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad, illetve a meghatározó befolyás alapján.
3,6 millió fölött már meg kell nézni, kivel van dolgunk
A szolgáltatók (pénzügyi szolgáltatók, befektetési szolgáltatók, biztosítók, könyvvizsgálók, ügyvédek, közjegyzők stb.) bizonyos esetekben kötelesek átvilágítani ügyfeleiket, például ha egy ügylet ellenértéke eléri vagy meghaladja a 3,6 millió forintot.
Július 1-jétől az ügyfél átvilágítása (azaz személyazonosságának ellenőrzése) során kötelező lesz ellenőrizni az ügyfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát is, így például meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét - mondta Hetényi Kinga, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda vezetője. Ezen kívül a személyazonosságra vonatkozó adatokat ezentúl a szolgáltató nyilvános vagy zárt nyilvántartásokból is igényelheti.
Elnézést, ön véletlenül nem államfő?
Az ügyfél köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el. Újdonság, hogy az ügyfél nyilatkoztatása mellőzhető lesz, ha a szolgáltató az okiratok, valamint nyilvános vagy zárt nyilvántartásokból megszerzett adatok alapján is rögzíteni tudja a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a törvényben meghatározott adatkört. Ha a szolgáltató szükségesnek ítéli, az ügyfelet arról is nyilatkoztathatja, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.
Erre azért van szükség, mert a kiemelt közszereplők nagyobb kockázatot jelentenek pénzmosás elkövetése szempontjából - magyarázta Hetényi. Kiemelt közszereplő a fontos közfeladatot ellátó személy (pl. államfő, kormányfő, országgyűlési képviselő, alkotmánybírósági bíró, nagykövet), annak közeli hozzátartozója, vagy akivel a törvény meghatározása szerint közismerten közeli (üzleti) kapcsolatban áll. Nem változott az a szabály, miszerint kiemelt közszereplőnek továbbra is csak a külföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély tekintendő, így a törvény nem alkalmazandó a hazai kiemelt közszereplőkre.
Fontos változást jelent, hogy a szolgáltatónak a 300 000 forintot elérő vagy azt meghaladó ellenértékű ügylet teljesítésekor is rögzítenie kell a törvényben meghatározott adatokat, de ez nem minősül ügyfél-átvilágításnak. Ez a gyakorlatban várhatóan az adatrögzítések számának növekedéséhez fog vezetni.
Drága mulatság: 500 milliós csekket is kaphatnak a mulasztók
| Nemrég A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói akadályozták meg egy több millió eurós pénzmosást. A nemzetközi bűnbanda Magyarországon gyűjtötte az elsikkasztott pénzt, amit Ázsiába akartak menekíteni. A nyomozásba az FBI is bekapcsolódott. Részletek >> |
A Pénzmosás Elleni Információs Iroda működése is módosul. A hatóság ezentúl üzleti titkokat is megismerhet, részletesen meghatározott adattartalommal statisztikákat köteles készíteni, valamint köteles szorosan együttműködni más tagállamok azonos hatáskörű hatóságaival is.
Drasztikusan megemelkedik a törvény megsértése esetén a felügyeletet ellátó szerv által a szolgáltatóra kiszabható bírságok mértéke. Míg például a pénzügyi szolgáltatási, valamint biztosítási tevékenységet folytató szolgáltatókat 200 ezer forinttól 500 millió forintig terjedő bírság, addig többek között a könyvelői, adószakértői tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatókat 50 ezer forinttól 20 millió forintig terjedő bírság fenyegeti - írja összeállításában az ügyvédi iroda.
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
