Az Európai Bizottság - az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye - 2004. március 24-én hozott határozatában megállapította: a Microsoft visszaélt erőfölényével azzal, hogy 1998 októbere óta megtagadta bizonyos alkalmazásfejlesztéshez szükséges információk átadását a versenytársaknak. A mamutcég ezzel azt is akadályozta, hogy a versenytársak a Microsoft termékeivel versenyző termékeket fejlesszenek ki és forgalmazzanak a munkacsoportszerverek operációs rendszereinek piacán. Az uniós végrehajtó testület ezért 497 millió euró összegű bírságot szabott ki.
A 2004-es határozat elfogadása után az Európai Bizottság és a Microsoft párbeszédet folytatott egymással arról, milyen mechanizmust alakítsanak ki az alkalmazásfejlesztési információk közzétételére. Tekintettel azonban egyfelől arra, hogy a Microsoft nem közölte ezeket információkat a 2004-es határozatban előírt határidőn belül, másfelől arra, hogy a Microsoft ésszerűtlen mértékű díjat kért az információkhoz való hozzáférés fejében, az Európai Bizottság számos további határozatot hozott, amelyekben a Microsofttal szemben újabb kényszerítő bírságokat szabott ki. A most közzétett luxembourgi ítélet lényegében megerősítette a brüsszeli bizottsági álláspontot, és elutasította a Microsoft valamennyi ellenérvét. Mindazonáltal a Törvényszék szükségesnek találta a halmozott kényszerítő bírság összegének felülvizsgálatát, és azt végül 860 millió euróban határozta meg.
Végleges: megbírságolta az EU a Microsoftot
Az Európai Unió bíróságának törvényszéki tanácsa a lényeget illetően jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi határozatát, amelyben a Microsofttal szemben kényszerítő bírságot szabott ki. Az eredeti, 2004-es bizottsági határozatot azzal indokolták, hogy az informatikai óriásvállalat a versenytársai számára nem engedélyezte ésszerű feltételek mellett az alkalmazások fejlesztéséhez szükséges információkhoz való hozzáférést.
Marco Rubio szerint sosem szedhet áthaladási díjat Irán.
