A legnépszerűbbek a sportklubok programjai voltak, amelyekben a megkérdezettek 26 százaléka vett részt, míg az ifjúsági szervezetek tevékenységébe minden ötödik fiatal kapcsolódott be. A válaszadók 55 százaléka legalább egy társadalmi változást célzó kezdeményezésben is részt vállalt, ami hét százalékpontos növekedést jelent 2024-hez képest. Jelentősen emelkedett a nemzetközi programok népszerűsége is: a fiatalok 60 százaléka vett részt más uniós országban szervezett tanulmányi, kulturális, sport- vagy önkéntes programban.
A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok háromnegyede közvetlenül érzékeli az uniós intézkedések hatását a mindennapjaira. Az Európai Unió legfontosabb feladatának 33 százalékuk a béke megőrzését tartja, 32 százalékuk a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek visszaszorítását, míg 31 százalékuk a munkavállalási lehetőségek javítását emelte ki.
Az ifjúságpolitika területén a megélhetési költségek és a foglalkoztatási nehézségek kezelését sürgetik a legtöbben. A válaszadók 40 százaléka ezeket tartja a legfontosabb problémáknak, míg közel harmaduk nagyobb beleszólást szeretne a döntéshozatalba, illetve több pénzügyi támogatást vár az ifjúsági programokhoz. Érdekeik képviseletére a választásokon való részvételt és a közösségi médiában történő véleménynyilvánítást tartják a leghatékonyabb eszközöknek.
Az Eurobarométer-felmérés június 19. és július 1. között készült, az Európai Unió mind a 27 tagállamában, több mint 26 ezer fiatal megkérdezésével. Az Európai Bizottság az eredményeket a 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós ifjúsági stratégia kidolgozásakor is figyelembe veszi.
(MTI)
