A koronavírus világjárvány kapcsán a kutatók és gyógyszerészeti vállalatok két pályán is versenyeznek, vannak ugyanis, akik oltóanyagot kezdtek fejleszteni, míg mások gyógyszert próbálnak találni a betegségre. Mindkét területen vannak ígéretes próbálkozások, ám a szerek klinikai tesztelése hosszabb időt vesz igénybe, így a szakértők rendre arra hívják fel a figyelmet, hogy ősznél korábban aligha kerülhetnek a piacra ilyen készítmények.
Több oltóanyag tesztelése is elkezdődik
A most bejelentett németországi fejlesztésű szert a mainzi központú BioNTech és a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat közös klinikai vizsgálatában nagyjából 200 emberen, 18 és 55 év közötti egészséges önkénteseken tesztelik az oltást. Az anyag hatékonysága és biztonsága mellett azt is vizsgálják, hogy mekkora adag szükséges belőle. Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szakosodott BioNTech Lightspeed (Fénysebesség) nevű fejlesztése arra irányul, hogy a vírus úgynevezett tüske proteinjének örökítőanyagát hordozó ribonukleinsav (RNS) felhasználásával alakítsák ki az emberi szervezet ellenálló képességét.
A tervek szerint a vizsgálat második szakaszában a fertőzéssel vagy a fertőzéssel keletkező betegség (Covid-19) súlyos lefolyásával veszélyeztetett csoportokba tartozó embereken tesztelik az oltást. Ehhez azonban újabb vizsgálati adatokat kell majd benyújtani az engedélyező hatósághoz - közölte a PEI. Az intézet kiemelte, hogy az új típusú koronavírus elleni küzdelem egyik legfőbb célja a hatékony és biztonságos védőoltás kifejlesztése. Ezért a PEI korán megkezdi a fejlesztési projektek követését és széleskörű szakmai támogatását, hogy felgyorsuljon a hatósági engedélyezési folyamat, de teljesüljenek a tudományos követelmények. Így sikerült elérni, hogy a BioNTech esetében négy nap alatt lezárták az első klinikai vizsgálathoz szükséges eljárást - áll a közleményben.
A BioNTech és a Pfizer a tesztek elindításáról tájékoztató közös közleményükben aláhúzták, hogy a vártnál korábban kezdhetik meg az oltóanyag emberi tesztelését. Hozzátették: arra számítanak, hogy rövidesen az amerikai szakhatósági engedélyt is megszerzik, így a globális fejlesztési programjukban az Egyesült Államokban is elkezdhetik a klinikai vizsgálatokat.
Érdekesség, hogy kedden jelent meg az a hír is, amely szerint az Oxfordi Egyetem is elkezd tesztelni egy koronavírus elleni oltóanyagot önkénteseken. Angliában, ahogy világszerte számos országban több helyen is folyik a kutatás, az Oxfordi Egyetem mellett az egyik neves londoni kutatóegyetem, az Imperial College London szakértői is dolgoznak a megoldáson.
Európában az első oltóanyag tesztelése április elején kezdődött, akkor a bécsi székhelyű Apeiron Biologics kutatói által kifejlesztett oltóanyag kipróbálására adtak engedélyt. Miután Ausztria mellett Németországban és Dániában is megkapta az egészségügyi hatóságok engedélyét, a szérum tesztelése a laboratóriumi kísérletek után az emberi vakcinázás szakaszába lépett, és kétszáz osztrák, német és dán önkéntesnek adták be a szert. Az európai teszteket megelőzően csak az Egyesült Államokban kezdtek vakcinát vizsgálni.
Gyógyszerrel is legyőzhető lenne a koronavírus
A másik út a gyógyszer fejlesztése, mivel egy új szer létrehozása évekbe telik, ezért itt a meglévő szereket, illetve azok kombinációját tesztelik. Az egyik legígéretesebbnek először a klorokint, illetve a hidroxi-klorokin-szulfátot tartották a szakértők, ez ugyanis a 2003-as SARS járvány esetén utólag hatásosnak bizonyult. Donald Trump például úgy vezette fel a szert, mint amelyik egycsapásra megoldja a járványt, de például a magyar hatóságok is exporttilalmat hirdettek a hatóanyagra. A tesztekről napvilágot látott hírek viszont kételyeket ébresztettek az orvosokban, így nem biztos, hogy ezzel fogják legyőzni a kórt.
Egy másik nagyreményű szer, a remdesivir, amely kapcsán a sajtóban megjelent, hogy az első tesztek kifejezetten biztató eredményeket hoztak. A lelkesedést azonban maga a gyártója, a Gilead és több szakértő is igyekezett lehűteni. A cég azt hangsúlyozta, a remdesivir hatékonysága tudományosan nem bizonyított, további alapos teszteknek kell még jönniük, mielőtt biztosat mondhatunk arról, mennyire hatásos a koronavírus-betegség gyógyításában.
A napokban Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutató bostoni laborja hálózatkutatással és a mesterséges intelligencia segítségével állította össze a koronavírus 86 lehetséges ellenszerét felsoroló listát; arra biztatta a kutatói közösséget, hogy ez alapján kezdjék meg a teszteket.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
