De hol marad végre a koronavírus-vakcina?

(Pixabay.com)

Nem javul a koronavírus-helyzet, Magyarországon vészhelyzetet hirdettek, az USA felfüggesztette az európaiak beutazását 30 napra. Olaszországban további üzleteket és intézményeket zártak be. Újabb országok küldik haza iskoláikból a tanulókat hétfőtől, köztük a szomszédos Szlovénia. Németországban orvosok egy csoportja minden rendezvény lemondását és minden szórakozóhely, étterem bezárását követeli, miután egyetlen beteg 17 másik személyt fertőzött meg egy klubban.

Újra és újra felmerül a kérdés, miért nincs még oltás, illetve mikor lesz. Rémhírek is terjednek, minthogy valaki már megcsinálta az oltóanyagot, de “ezek” vagy “azok” nem engedik legyártani.

Alexander Hunter amerikai karikaturista mémként terjedő rajzán egy szamár (az amerikai demokraták szimbóluma) így imádkozik: “Kérlek, istenem, add, hogy mindenki pánikoljon a koronavírus miatt. Így a gazdaság összeomlik, és Trump elveszíti majd a választást.” (Washington Times) Tény, hogy a múltban az elnökök győzelme vagy bukása sokszor összefüggni látszott a gazdaság állapotával. A gazdaságot pedig most a vírus határozza meg, és a helyzet csúnyán néz ki.

Csak jövő év közepén lesz oltás?

Tulajdonképpen már készültek oltóanyagok, ám ezek tesztelése még csak most kezdődik állatokon. Az embereken történő kipróbálásuk pedig csak később, az év hátralevő részében indulhat – írta a brit BBC. Még ha sikerülne is karácsony előtt előállítani egy oltóanyagot, a tömegtermelés még akkor is előttük lesz. Így a lap tudományos és egészségügyi szakújságírója, James Gallagher szerint reálisan jövő év közepére tehető az oltóanyag általános rendelkezésünkre állása.

Betegek Svédországban egy sportcsarnokban, az “ázsiai influenza” idején, 1957-ben. (Wikimedia Commons)

Ráadásul semmire nincs garancia, a tudósok ismeretlen területen járnak, nem várt nehézségek léphetnek fel. Emlékeztetnek rá, hogy eddig is négyféle koronavírus cirkulált az emberiség soraiban, amelyek “közönséges megfázásokat” okoznak. Ezek ellen pedig még mindig nincsenek védőoltások. (Sőt, az 1981-ben felfedezett AIDS ellen sincs elfogadott vakcina – a szerk.)

Gazdasági akadályok?

Felvetik, hogy az oltások hatása sajnos éppen a vírus által leginkább veszélyeztetett idősebb emberek esetében lehet majd gyengébb. Ez nem is annyira a vírustól függ, hanem az idősek kevésbé jól működő immunrendszerétől. Ráadásul minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, várhatóan ennek is lesznek.

Az oltóanyag elkészítése azonban nemcsak tudományos, hanem gazdasági-pénzügyi kérdés is az NPR.org hangos riportja (podcastja) szerint. Elvileg a piac is megoldhatná a problémát, hiszen ha valamire nagyon erős a kereslet, akkor a vállalkozók előbb-utóbb megteremtik a kínálatot is. Ám ez az oltóanyagok esetében sokkal bonyolultabb.

Járványok jönnek, mennek

Míg a már sok évtizede velünk levő betegségek és azok oltóanyagai esetében a piaci szereplők viszonylag jól ki tudják számítani a keresletet és legyártják a megfelelő kínálatot, a vészhelyzetekben fellépő igényekre nem tudnak piaci választ adni. Egy új oltóanyag kifejlesztése rendkívül költséges vállalkozás, miközben a piac teljesen kiszámíthatatlan. A szabad piacon senki nem garantálja, hogy hosszú távon is meglesz a termékre a megfelelő kereslet.

A járványok néha hasonlóan gyorsan eltűnnek, mint ahogy megjelentek, néha szinte teljesen maguktól vagy éghajlati okokból. Néha pedig kormányzati beavatkozások és egészségügyi erőfeszítések hatására. Lehet, hogy egyes kórokozók azután később visszatérnek, de senki sem tudja, hogy mikor. Ez a piaci alapon tervező gyártók számára túl nagy bizonytalanságot jelentene.

Nemzetbiztonsági oltóanyag-titkok

Ezért a kormányoknak kell garantáljuk, hogy ha egy oltóanyag elkészül, akkor azt megvásárolják majd a gyártótól. Az amerikai kormány korábban, a 2001-es terrorhullám után az anthrax (lépfene) fenyegetés hatására létrehozott egy több milliárd dolláros költségvetésű szervezetet hasonló célokra. (BARDA, Biomedical Advanced Research and Development Authority.)

Ennek szakértőjével beszélgettek a podcast-ban, aki szerint ez a piac valószínűleg nem létezne kormányzati beavatkozás nélkül. De nem is minden országban van oltóanyag-gyártókapacitás, sőt korábban az USA-ban sem volt elegendő. Mivel rájöttek, egyik országtól sem várható el, hogy az Amerikai Egyesült Államokat ellássa oltóanyaggal, saját stratégiai gyártókapacitásokat építettek ki e század elején.

Amerikai kórház folyosója a spanyolnátha-járvány idején, 1919 körül (Wikipedia).

Ezeknek még a helye  is titkos, az oltóanyag-gyártás 2001. szeptember 11-e után nemzetbiztonsági üggyé vált. Az Egyesült Államoknak vannak stratégiai oltás- és gyógyszerkészletei vészhelyzet esetére.

Kormánytyúkok és kormánytojások

Sőt, a kormány állítólag még saját tojástermelő kapacitást is tart fenn oltóanyag gyártásának céljából. Kormánytyúkok tojnak naponta százezer számra tojásokat titkos objektumokban – hangzott el. Amiket, ha nem vesznek igénybe oltóanyag-gyártásra, akkor egyszerűen eladnak állati takarmánynak. Ahogy a kormány akkor is fizet egyes oltóanyagokért, ha azokat partnerei előállítják, de végül mégsem használják fel.

Emlékeztetnek rá, hogy az oltóanyagok nagy része úgy készül, hogy   tojásokba fecskendezik a szóban forgó vírust, és tíz napig inkubátorba helyezik. Ezután ebből a tojásfehérjéből ki kell vonni és el kell ölni, ártalmatlanná kell tenni a vírusokat és a fehérjéből kimosni, tisztítani az oltóanyagot. Ez egy hosszadalmas, több hónapos folyamat is lehet, amihez több millió tojásra lehet szükség. Csak az Amerikai Egyesült Államok influenzaoltás-ellátásának biztosítására napi 900 ezer tojásra van szükség.

Húszan versenyeznek?

Az oltás kifejlesztési folyamatának vannak rendkívül időigényes részei, mint az embereken végzett tesztelés. Az is előfordul, hogy mire egy oltóanyagot megalkotnának, a kórokozó eltűnik, és így elapadnak az oltásra szánt források is. Ilyesmi történt a SARS-vírusál 2003-2004-ben. Félkész oltóanyagok porosodnak a hűtőkben. Pedig ha az ellen az oltás megszületett volna, az talán a mostani munkában is segítene (a SARS is egy koronavírus-fajta volt).

Ázsiai influenza, Svédország, 1957: Egy tanárra egy diák maradt. (Wikimedia Commons)

Legalább 20 gyógyszercég, laboratórium, kutatóintézet dolgozik minden erejével azon, hogy koronavírus-oltást állítson elő, részben más projekteket félretéve. Ezek közül az Amerikai Egyesült Államok kormánya két céggel szerződött. Néhány társaság azt állítja, hogy már rendelkezik oltóanyaggal. De ezek termékeinek klinikai tesztelése is még teljesen hátra van.

Még egy év kell?

A legoptimistább becslések szerint is még egy évbe telhet az oltóanyag előállítása, ha minden simán megy, és nehézségek nem merülnek fel – mondja a szakértő. Ám hozzáteszi, hogy tapasztalatai szerint erre, ilyen sima folyamatra még soha nem volt példa.