BUX
31 985.33
-0.25%
-80.00
OTP
9 335.00
-0.59%
-55.00
MOL
1 849.00
-1.91%
-36.00
RICHTER
5 865.00
+1.12%
+65.00
MTELEKOM
358.00
+2.14%
+7.00
 
2020. március 12. 21:11

A koronavírus számos országban még csak most terjed igazán, nő a fertőzések és halálozások száma. Ilyenkor felmerül, hogy mikor lesz oltóanyag, illetve miért nincs már? Egy szakértő szerint a legoptimistább becslés szerint is még egy év kell. A gyártáshoz pedig elengedhetetlen a kormányzati segítség.

(Pixabay.com)

Nem javul a koronavírus-helyzet, Magyarországon vészhelyzetet hirdettek, az USA felfüggesztette az európaiak beutazását 30 napra. Olaszországban további üzleteket és intézményeket zártak be. Újabb országok küldik haza iskoláikból a tanulókat hétfőtől, köztük a szomszédos Szlovénia. Németországban orvosok egy csoportja minden rendezvény lemondását és minden szórakozóhely, étterem bezárását követeli, miután egyetlen beteg 17 másik személyt fertőzött meg egy klubban.

Újra és újra felmerül a kérdés, miért nincs még oltás, illetve mikor lesz. Rémhírek is terjednek, minthogy valaki már megcsinálta az oltóanyagot, de “ezek” vagy “azok” nem engedik legyártani.

Alexander Hunter amerikai karikaturista mémként terjedő rajzán egy szamár (az amerikai demokraták szimbóluma) így imádkozik: “Kérlek, istenem, add, hogy mindenki pánikoljon a koronavírus miatt. Így a gazdaság összeomlik, és Trump elveszíti majd a választást.” (Washington Times) Tény, hogy a múltban az elnökök győzelme vagy bukása sokszor összefüggni látszott a gazdaság állapotával. A gazdaságot pedig most a vírus határozza meg, és a helyzet csúnyán néz ki.

Csak jövő év közepén lesz oltás?

Tulajdonképpen már készültek oltóanyagok, ám ezek tesztelése még csak most kezdődik állatokon. Az embereken történő kipróbálásuk pedig csak később, az év hátralevő részében indulhat – írta a brit BBC. Még ha sikerülne is karácsony előtt előállítani egy oltóanyagot, a tömegtermelés még akkor is előttük lesz. Így a lap tudományos és egészségügyi szakújságírója, James Gallagher szerint reálisan jövő év közepére tehető az oltóanyag általános rendelkezésünkre állása.

Betegek Svédországban egy sportcsarnokban, az “ázsiai influenza” idején, 1957-ben. (Wikimedia Commons)

Ráadásul semmire nincs garancia, a tudósok ismeretlen területen járnak, nem várt nehézségek léphetnek fel. Emlékeztetnek rá, hogy eddig is négyféle koronavírus cirkulált az emberiség soraiban, amelyek “közönséges megfázásokat” okoznak. Ezek ellen pedig még mindig nincsenek védőoltások. (Sőt, az 1981-ben felfedezett AIDS ellen sincs elfogadott vakcina – a szerk.)

Gazdasági akadályok?

Felvetik, hogy az oltások hatása sajnos éppen a vírus által leginkább veszélyeztetett idősebb emberek esetében lehet majd gyengébb. Ez nem is annyira a vírustól függ, hanem az idősek kevésbé jól működő immunrendszerétől. Ráadásul minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, várhatóan ennek is lesznek.

Az oltóanyag elkészítése azonban nemcsak tudományos, hanem gazdasági-pénzügyi kérdés is az NPR.org hangos riportja (podcastja) szerint. Elvileg a piac is megoldhatná a problémát, hiszen ha valamire nagyon erős a kereslet, akkor a vállalkozók előbb-utóbb megteremtik a kínálatot is. Ám ez az oltóanyagok esetében sokkal bonyolultabb.

Járványok jönnek, mennek

Míg a már sok évtizede velünk levő betegségek és azok oltóanyagai esetében a piaci szereplők viszonylag jól ki tudják számítani a keresletet és legyártják a megfelelő kínálatot, a vészhelyzetekben fellépő igényekre nem tudnak piaci választ adni. Egy új oltóanyag kifejlesztése rendkívül költséges vállalkozás, miközben a piac teljesen kiszámíthatatlan. A szabad piacon senki nem garantálja, hogy hosszú távon is meglesz a termékre a megfelelő kereslet.

A járványok néha hasonlóan gyorsan eltűnnek, mint ahogy megjelentek, néha szinte teljesen maguktól vagy éghajlati okokból. Néha pedig kormányzati beavatkozások és egészségügyi erőfeszítések hatására. Lehet, hogy egyes kórokozók azután később visszatérnek, de senki sem tudja, hogy mikor. Ez a piaci alapon tervező gyártók számára túl nagy bizonytalanságot jelentene.

Nemzetbiztonsági oltóanyag-titkok

Ezért a kormányoknak kell garantáljuk, hogy ha egy oltóanyag elkészül, akkor azt megvásárolják majd a gyártótól. Az amerikai kormány korábban, a 2001-es terrorhullám után az anthrax (lépfene) fenyegetés hatására létrehozott egy több milliárd dolláros költségvetésű szervezetet hasonló célokra. (BARDA, Biomedical Advanced Research and Development Authority.)

Ennek szakértőjével beszélgettek a podcast-ban, aki szerint ez a piac valószínűleg nem létezne kormányzati beavatkozás nélkül. De nem is minden országban van oltóanyag-gyártókapacitás, sőt korábban az USA-ban sem volt elegendő. Mivel rájöttek, egyik országtól sem várható el, hogy az Amerikai Egyesült Államokat ellássa oltóanyaggal, saját stratégiai gyártókapacitásokat építettek ki e század elején.

Amerikai kórház folyosója a spanyolnátha-járvány idején, 1919 körül (Wikipedia).

Ezeknek még a helye  is titkos, az oltóanyag-gyártás 2001. szeptember 11-e után nemzetbiztonsági üggyé vált. Az Egyesült Államoknak vannak stratégiai oltás- és gyógyszerkészletei vészhelyzet esetére.

Kormánytyúkok és kormánytojások

Sőt, a kormány állítólag még saját tojástermelő kapacitást is tart fenn oltóanyag gyártásának céljából. Kormánytyúkok tojnak naponta százezer számra tojásokat titkos objektumokban – hangzott el. Amiket, ha nem vesznek igénybe oltóanyag-gyártásra, akkor egyszerűen eladnak állati takarmánynak. Ahogy a kormány akkor is fizet egyes oltóanyagokért, ha azokat partnerei előállítják, de végül mégsem használják fel.

Emlékeztetnek rá, hogy az oltóanyagok nagy része úgy készül, hogy   tojásokba fecskendezik a szóban forgó vírust, és tíz napig inkubátorba helyezik. Ezután ebből a tojásfehérjéből ki kell vonni és el kell ölni, ártalmatlanná kell tenni a vírusokat és a fehérjéből kimosni, tisztítani az oltóanyagot. Ez egy hosszadalmas, több hónapos folyamat is lehet, amihez több millió tojásra lehet szükség. Csak az Amerikai Egyesült Államok influenzaoltás-ellátásának biztosítására napi 900 ezer tojásra van szükség.

Húszan versenyeznek?

Az oltás kifejlesztési folyamatának vannak rendkívül időigényes részei, mint az embereken végzett tesztelés. Az is előfordul, hogy mire egy oltóanyagot megalkotnának, a kórokozó eltűnik, és így elapadnak az oltásra szánt források is. Ilyesmi történt a SARS-vírusál 2003-2004-ben. Félkész oltóanyagok porosodnak a hűtőkben. Pedig ha az ellen az oltás megszületett volna, az talán a mostani munkában is segítene (a SARS is egy koronavírus-fajta volt).

Ázsiai influenza, Svédország, 1957: Egy tanárra egy diák maradt. (Wikimedia Commons)

Legalább 20 gyógyszercég, laboratórium, kutatóintézet dolgozik minden erejével azon, hogy koronavírus-oltást állítson elő, részben más projekteket félretéve. Ezek közül az Amerikai Egyesült Államok kormánya két céggel szerződött. Néhány társaság azt állítja, hogy már rendelkezik oltóanyaggal. De ezek termékeinek klinikai tesztelése is még teljesen hátra van.

Még egy év kell?

A legoptimistább becslések szerint is még egy évbe telhet az oltóanyag előállítása, ha minden simán megy, és nehézségek nem merülnek fel – mondja a szakértő. Ám hozzáteszi, hogy tapasztalatai szerint erre, ilyen sima folyamatra még soha nem volt példa.

A halál legnagyobb kaszái

Az ókori Athénnal kezdődik a Wikipedia járványokat felsoroló szócikke. Ebben a városállamban Krisztus előtt 429–426-ban 75-100 ezer ember halt meg egy járványban, amelyet máig nem azonosítottak. A Római Birodalomban 165–180 között talán himlő vagy kanyaró irthatott ki 5-10 millió embert. Majd “Justinianus pestise” 25-50 millió emberrel végezhetett Európában és a Közel-Keleten 541–542-ben, ami az akkori lakosság 40 százaléka volt. A híres “Fekete Halál”, a pestis 1331–1353-ban 75–200 millió áldozatával az európai lakosság 20–60 százalékát vihette el.

A sort hosszasan lehetne folytatni, főleg hogy a kisebb-nagyobb járványok a jelenhez közeledve egyre gyakoribbak. Illetve valószínűleg csak a feljegyzések lesznek egyre sűrűbbek és pontosabbak. Amerika őslakóinak többségét a kontinens felfedezése utáni évtizedekben a különböző járványok vitték el, még mielőtt európai embert láttak volna. Oroszországban egy kolerajárvány a 19. század közepén egymillió életet követelt. (Hasonló Magyarországon is volt 1831 körül, közel negyedmillió halottal.) A sokat emlegetett 1918-1920-as spanyolnátha-járvány (influenza) áldozatainak számáról többféle becslés van, nagyjából 30 és 110 millió között. Az 1957–1958-as “ázsiai influenza” halottainak számát pedig világszerte kétmillióra teszik. Az AIDS (HIV) folyamatosan, évtizedek alatt 32 millió polgárt ölhetett meg globálisan.

Ebben az évszázadban, 19 év alatt ezekhez képest viszonylag kisebb járványok voltak eddig, néhány száz vagy néhány ezer áldozattal. Ilyen volt a SARS, az ebola, a vissza-visszatérő dengue-láz és a kolera. A kivétel a 2009-es influenzajárvány (“sertésinfluenza”), amelynek halottait széles skálán 151 ezer és 575 ezer közé becsülik.

Makro / Külgazdaság Itthon is egyre gyorsabb koronavírus tesztek jönnek
Kormos Olga | 2020. március 30. 18:13
A magán koronavírus tesztet végző Mikromikomed Lab már túl van az ezredik mintavételen is, sőt, nemsokára érkeznek Amerikából azok a tesztek, melyek 45 perc alatt kimutatják az eredményt. Cikkünk leadásakor pedig úgy értesültünk, hogy a Róbert Magánkórházban 15 perces gyorstesztre is van lehetőség.
Makro / Külgazdaság Áder János azonnal aláírta a koronavírus törvényt
MTI | 2020. március 30. 17:52
Az államfő néhány órával a törvény elfogadását követően már szentesítette is azt.
Makro / Külgazdaság Védekezés közbeszerzés nélkül, uniós pénzből, de rengeteg túlórával
Vég Márton | 2020. március 30. 16:20
Nincs idő közbeszerzésekre a koronavírus-járvány elleni járvány idején, így nem tudni: ki, mit, kitől és mennyiért vásárolt. A védekezés végén a rengeteg túlórát is ki kellene fizetni.
Makro / Külgazdaság Elfogadta a Parlament a rendeleti kormányzásról szóló törvényt
MTI | 2020. március 30. 15:35
Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.
Makro / Külgazdaság Koronavírus Dubajban – gigantikus fejreállás
Káncz Csaba | 2020. március 30. 15:13
Megrendült az Expo 2020 gigaprojekt, leállt a Közel-Kelet legnagyobb légitársasága, és a teljes ingatlanpiac is. Dubaj már a múlt évtizedben is túlfűtötte gazdaságát ábrándok kergetésével, és túlterjeszkedett ingatlanprojektekkel. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Megvan az olimpia jövő évi időpontja
MTI | 2020. március 30. 14:36
2021. július 23-án kezdődik az olimpia, amelyet a koronavírus járvány miatt halasztottak el.
Makro / Külgazdaság A nap képe: házfalakra vetítik a hős nővérek fotóit
Wéber Balázs | 2020. március 30. 14:20
Spanyolországban két hete tart az egész államra kiterjedő karantén.
Makro / Külgazdaság Itt nézheti vissza az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóját
Privátbankár.hu | 2020. március 30. 13:12
Ismétlés a tudás anyja, rendkívüli időkben is.
Makro / Külgazdaság 108 kórházparancsnok kezdte meg ma a munkát
Privátbankár.hu | 2020. március 30. 12:56
Az operatív törzs mai tájékoztatóján bejelentették, hogy hazánk is csatlakozik a világjárvány miatt az Európai Unió polgárvédelmi programjához, és ma munkába álltak a kórházparancsnokok is. 
Makro / Külgazdaság Orbán: minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akcióterve kell
MTI | 2020. március 30. 12:05
A jövő évinek pedig "lecsupaszítottnak" kell lennie a miniszterelnök szerint.
hírlevél