Noha a szakemberek között akad, aki nem rajong a második hullám kifejezésért a koronvírus-járványt illetően, a közbeszédben kiemelt fontossággal bír. Mind az egészségügy felkészültsége, a védőintézkedések meghozatala, a gazdaság és a társadalom szempontjából is. Mint azt laptársunk, az mfor.hu néhány nappal ezelőtt meghatározta, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter definíciója alapján Magyarország augusztus 27-én lépett be a második hullámba. Ekkor lépett át az aktív fertőzöttek száma az 1000 fölötti tartományba. Azóta egyre nagyobb számban diagnosztizálnak új fertőzötteket hazánkban, ezzel minden eddigi rekordot megdöntve. Szombat reggelre már 510 fertőzöttet azonosítottak és míg korábban egy-egy megyében tartott nagyobb létszámú esemény, vagy egy-egy szuperfertőző személyhez volt köthető a nyárinál magasabb, több tízes napi új esetszám, ma már ilyen minta nehezen figyelhető meg. Hol vidéken valamelyik megye, hol a fővárosi pozitív tesztek száma húzza fel a napi számot.
Persze, ez is relatív, hiszen lehet, hogy a fővárosban napi 200 új esetet regisztrálnak, ám itt a lakosságszám is a legmagasabb, ezért a jelenlegi helyzetről árulkodóbb lehet, ha 100 ezer lakosra vetítve vizsgáljuk meg az adatokat. Igen ám, viszont ez már a második hullám, az összes fertőzött száma a márciusban, áprilisban azonosítottakat is tartalmazza, akik minden bizonnyal már teljesen egészségesek. Ezért kiszámoltuk, hogy a második hullám kezdetének tartott augusztus 27-étől hogyan emelkedett a fertőzöttek száma és ezt a növekményt vizsgáltuk meg 100 ezer lakosra vetítve - írja laptársunk a Piac & Profit.
Ilyen szempontból kiemelkedően súlyosnak tűnik a helyzet Budapesten, hiszen itt a második hullámban 64 új eset jutott a mai napig 100 ezer lakosra. Mögötte már "csak" 29 esettel áll Hajdú-Bihar megye, a dobogó harmadik fokára pedig Pest megye került 28 esettel.
A legjobb helyzetben változatlanul Békés megye van, itt augusztus 27.-e óta csupán 4 új fertőzött jutott 100 ezer lakosra. Előtte Vas és Jász-Nagykun-Szolnok áll 8-8 esettel. Kollégánk nagyjából az első hullám végén vizsgálta meg a járványhelyzetet három hónappal a vírus magyarországi megjelenését követően. Ahhoz képest van egy jelentős különbség. Míg abban az időszakban a lista elején olyan megyéket találtak, amelyek egyben az ország ipari központjai is, mint Fejér, Komárom vagy Pest (és természetesen a főváros). Emiatt a negatív gazdasági hatások - az óvintézkedések miatt csökkenő termelés - is erősebben érték az országot, mintha más eloszlása lett volna a fertőzésnek. Most azonban több ilyen ipari központ (mint Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun megye) is a lista második felében tűnik fel.
Igaz, egyelőre a magas esetszámok ellenére sem kellett korlátozásokkal járó óvintézkedéseket elrendelni, ráadásul a kormánynak sem célja ez. Mint azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban kifejtette: egy tavaszihoz hasonló leállás gazdasági és társadalmi szempontból is drámai következményekkel járna. A második hullám legfőbb feladata kormányzati nyilatkozatok alapján már nem a vírus terjedésének a lassítása lehet, hanem a munkahelyek megvédése és teremtése.
Megszenvedték az idén is az iskolakezdést a magyar háztartások, szeptemberben több hiteltípusnál is élénk volt a kereslet, miközben a betétek nem gyarapodtak. 
