Vizsgálóbizottság jön létre az MNB működésével kapcsolatos visszaélések feltárására
Az Országgyűlés 146 igen, 43 nem és 2 tartózkodó szavazattal elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot.
A Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A bizottság kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több százmilliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek. Mivel az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen.
A bizottság feladata megvizsgálni, hogy az MNB korábbi működésében, különösen a jegybanki alapítványok vagyonkezelése, az Optima-csoport befektetési struktúrái, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.
Mi lesz a privát vagyonokkal? Milyen változásokat hoz 2026 a vagyonadó, a bizalmi vagyonkezelés, az alapítványok, a magántőkealapok terén? Mi vár a magyar gazdaságra és a tőkepiacokra?
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
Fel kell tárnia a bizottságnak azt is, hogy az MNB, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplők milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek a kontrollrendszerek gyengüléséhez, az átláthatóság csökkenéséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel ellentétes torzulásaihoz vezethettek.
A bizottság ezen felül meghatározza, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az Optima-csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért, továbbá javaslatot tesz a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdekközpontúbbá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre.
Tevékenységéről a bizottság december 31-ig jelentést készít, amelyet az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.
A bizottság tagjai közé a Tisza Párt 3 főt, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk pedig 1-1 főt jelölhet; a grémium elnökére a Tisza képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. Munkájukért a tagok díjazásban nem részesülnek.
Feladatával összefüggésben a bizottság meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.
Vizsgálóbizottság tekinti át a spontán privatizációt és a közvagyon-vesztést
Elfogadta az Országgyűlés a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot; a kezdeményezést 146 képviselő támogatta, 45 ellenezte, míg ketten tartózkodtak.
A Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője által benyújtott, a frakció félszáz tagja által támogatott javaslatban megjelölt cél a spontán privatizáció történeti, intézményi és politikai felelősségi láncának feltárása, különösen annak bemutatása, hogyan alakította át a pártállami nómenklatúra és a hozzá kapcsolódó gazdasági, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági hálózat a politikai hatalmat tartós gazdasági befolyássá.
A vizsgálat középpontjában az 1987-1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok, majd tágabban az 1988-2000 közötti privatizációs mintázatok állnának – az állami vállalatok átalakítása, vezetői kivásárlások, áron aluli vagyonkiszervezések, adósságok államon hagyása, párt- és szakszervezeti vagyonmozgások, valamint a külföldi vegyesvállalatok és impex hálózatok szerepe. kiárusítását – áll a dokumentumban.
A bizottság feladata nem egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem a nemzeti vagyon lehetővé tevő jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalának kezdeményezése, valamint annak bemutatása, miként alapozták meg ezek a folyamatok az elmúlt évtizedek oligarchikus gazdasági szerkezetét.
Tevékenységéről a bizottságnak december 31-ig kell nyilvános jelentést készítenie, amely magában foglalja a testület által tett megállapítások mellett a vizsgálat során feltárt bizonyítékokat, a meghallgatott személyek nyilatkozatait, valamint javaslatot a testület által szükségesnek tartott intézkedésekre.
A Tisza-frakció delegál elnököt, a Fidesz és a Mi Hazánk egy-egy alelnököt ad a hatfős bizottság élére; a kormányoldal három, a három ellenzéki képviselőcsoport egy-egy tagot ad a testületbe, amelynek tagjai ezen munkájukért külön díjazást nem kapnak.
A kegyelmi ügyet is kivizsgálják
Az Országgyűlés 147 igen, 42 nem 2 tartózkodó szavazattal döntött a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról. A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság feladata feltárni, hogy „a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. Endre kegyelmet kaphatott” – olvasható a benyújtott határozati javaslatban.
A vizsgálóbizottság feladata megvizsgálni, hogy a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint a kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendje megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság, a gyermekvédelmi szempontok és a közérdekű állami döntéshozatal követelményeinek.
Továbbá az Országgyűlés 125 igen, 24 nem, 23 tartózkodó szavazattal elfogadta a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot.
(MTI)
Szudániai, ukrán és tanzániai vendége is volt. 
