6p

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők. Továbbá vizsgálóbizottságot hoznak létre a kegyelmi botrány felelőseinek feltárására is az Országgyűlés keddi ülésén.

Vizsgálóbizottság jön létre az MNB működésével kapcsolatos visszaélések feltárására

Az Országgyűlés 146 igen, 43 nem és 2 tartózkodó szavazattal elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot.

A Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2026. május 26-án
Az Országgyűlés plenáris ülése 2026. május 26-án
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A bizottság kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több százmilliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek. Mivel az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen.

A bizottság feladata megvizsgálni, hogy az MNB korábbi működésében, különösen a jegybanki alapítványok vagyonkezelése, az Optima-csoport befektetési struktúrái, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.

Fel kell tárnia a bizottságnak azt is, hogy az MNB, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplők milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek a kontrollrendszerek gyengüléséhez, az átláthatóság csökkenéséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel ellentétes torzulásaihoz vezethettek.

A bizottság ezen felül meghatározza, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az Optima-csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért, továbbá javaslatot tesz a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdekközpontúbbá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre.

Tevékenységéről a bizottság december 31-ig jelentést készít, amelyet az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

A bizottság tagjai közé a Tisza Párt 3 főt, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk pedig 1-1 főt jelölhet; a grémium elnökére a Tisza képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. Munkájukért a tagok díjazásban nem részesülnek.

Feladatával összefüggésben a bizottság meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.

Vizsgálóbizottság tekinti át a spontán privatizációt és a közvagyon-vesztést

Elfogadta az Országgyűlés a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot; a kezdeményezést 146 képviselő támogatta, 45 ellenezte, míg ketten tartózkodtak.

A Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője által benyújtott, a frakció félszáz tagja által támogatott javaslatban megjelölt cél a spontán privatizáció történeti, intézményi és politikai felelősségi láncának feltárása, különösen annak bemutatása, hogyan alakította át a pártállami nómenklatúra és a hozzá kapcsolódó gazdasági, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági hálózat a politikai hatalmat tartós gazdasági befolyássá.

A vizsgálat középpontjában az 1987-1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok, majd tágabban az 1988-2000 közötti privatizációs mintázatok állnának – az állami vállalatok átalakítása, vezetői kivásárlások, áron aluli vagyonkiszervezések, adósságok államon hagyása, párt- és szakszervezeti vagyonmozgások, valamint a külföldi vegyesvállalatok és impex hálózatok szerepe. kiárusítását – áll a dokumentumban.

A bizottság feladata nem egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem a nemzeti vagyon lehetővé tevő jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalának kezdeményezése, valamint annak bemutatása, miként alapozták meg ezek a folyamatok az elmúlt évtizedek oligarchikus gazdasági szerkezetét.

Tevékenységéről a bizottságnak december 31-ig kell nyilvános jelentést készítenie, amely magában foglalja a testület által tett megállapítások mellett a vizsgálat során feltárt bizonyítékokat, a meghallgatott személyek nyilatkozatait, valamint javaslatot a testület által szükségesnek tartott intézkedésekre.

A Tisza-frakció delegál elnököt, a Fidesz és a Mi Hazánk egy-egy alelnököt ad a hatfős bizottság élére; a kormányoldal három, a három ellenzéki képviselőcsoport egy-egy tagot ad a testületbe, amelynek tagjai ezen munkájukért külön díjazást nem kapnak.

A kegyelmi ügyet is kivizsgálják 

Az Országgyűlés 147 igen, 42 nem 2 tartózkodó szavazattal döntött a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról. A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság feladata feltárni, hogy „a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. Endre kegyelmet kaphatott” – olvasható a benyújtott határozati javaslatban.

A vizsgálóbizottság feladata megvizsgálni, hogy a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint a kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendje megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság, a gyermekvédelmi szempontok és a közérdekű állami döntéshozatal követelményeinek.

Továbbá az Országgyűlés 125 igen, 24 nem, 23 tartózkodó szavazattal elfogadta a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot.

(MTI) 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Közérdekű Változatlan a pártverseny az ügynökakták után, Seszták-ügy előtt
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 11:41
Az Europion felmérése ugyanakkor még az előtt készült, hogy megtalálták volna az elásott 6,5 milliárd forintnak megfelelő készpénzt.
Közérdekű Tiszavirág életű volt a Fidesz zárkózása
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 11:29
Nem az ellenzéki pártok legjobb időszaka volt az elmúlt másfél hónap.
Közérdekű A nyomozók tudták, hol kell keresni az „erdei” pénzt
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 07:28
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke az RTL Házon kívül című adásának nyilatkozott. Unger Anna azt mondta, hogy a nyomozók tudták, hol keressék az a nagymennyiségű készpénzt, amelyet múlt héten találtak.
Közérdekű Már egy fideszes exminiszter is elengedte Seszták Miklós kezét
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 12:16
A Seszták Miklóssal kapcsolatba hozott 6,5 milliárd forintról szóló hírek felkavaró és szégyenteljes helyzetet teremtettek Magyarországon – írta Navracsics Tibor vasárnap a Facebook-oldalán; a korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az őszinte felelősségvállalás, a valóság megértése és elfogadása nem gyengeség, hanem erkölcsi kötelesség.
Közérdekű „Megkerülhetetlen Orbán Viktor felelőssége” – kipakolt egy szakértő az erdőben elásott milliárdokról
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 10:46
Tarjányi Péter szerint ha a gyanú beigazolódik, akkor nem egyszerűen egy volt miniszter bűnösségéről beszélünk.
Közérdekű Seszták-ügy: 6,4 milliárd forintnyi készpénzt ásott elő az NVVH (videóval!)
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 21:44
Forintot, eurót és dollárt is talált a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal Seszták Miklós volt miniszter büntetőügyével összefüggésben, a nagyjából 6,4 milliárd forintot azonnal befizették a kincstárba.
Közérdekű Baka András visszaküldte a politikusok vagyonvizsgálatáról szóló törvényt
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 11:47
Nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a politikusok vagyongyarapodásának ellenőrzéséről szóló törvényt Baka András köztársasági elnök. Az államfő egyetért a november 3-án elfogadott jogszabály célkitűzéseivel, ugyanakkor több ponton további garanciákat tart szükségesnek az érintettek jogainak védelmében – közölte pénteken a Sándor-palota.
Közérdekű Vízben rekedt autókhoz és kidőlt fákhoz riasztották a tűzoltókat
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 09:59
Országszerte károkat okozott a csütörtök óta tartó esőzés és az erős szél. A tűzoltókat elöntött aluljárókhoz, víz alá került épületekhez és utakra dőlt fákhoz riasztották – közölte pénteken az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Közérdekű Lakóparkok és ipari beruházások veszítenek el kormányzati kedvezményeket
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 08:55
Újabb tizenhat beruházás kiemelt státuszát vonja vissza a kormány a Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent rendeletmódosítással. A döntés megszünteti az érintett projektek különleges eljárási és beépítési kedvezményeit. A felülvizsgálat első körében korábban kilenc beruházás veszítette el ezt a besorolást.
Közérdekű Döntött a kormány a Déli Körvasút-projektről
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 06:31
Új közbeszerzés előkészítését és a jelenlegi kivitelezési szerződés lezárását írja elő a Déli Körvasút második üteménél a Hivatalos Értesítőben megjelent miniszteri utasítás. A beruházás uniós finanszírozásának megőrzése érdekében 2030-ig hosszabbítanák az egyik támogatási konstrukció megvalósítási és elszámolhatósági határidejét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG