A tabutémákról beszélni kell: miért kell szenvedniük a nőknek, ha beköszönt a változókor? Ami nem csak pár kellemetlen tünet, hanem komoly szív- és érrendszeri kockázatot is hordoz. De mennyire járható út az időben elkezdett hormonkezelés? És miért kell ezzel a kérdéssel már akár 40 éves kortól foglalkozni? Erről is szó esett a Richter Gedeon Gyógyszergyár szerdai háttérbeszélgetésén.
A cég szerint 25 éve nem volt a változókori tünetek enyhítésére hasonló megoldás, mint az új menopauza elleni készítményük, az eddigi szintetikus készítmények helyett a gyógyszergyár egy új Estetrol (E4) alapú terméket dobott a piacra. A hatóanyagot a magzati máj is termeli, ezt szintetizálták a Richter kutatói növényi alapanyagokból gyógyászati célokra - mondta a háttérbeszélgetésen a Richter PR és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője.
Beke Zsuzsa hangsúlyozta: a készítmény nevét a jogszabályok szerint nem említheti, arról azonban beszámolhat, hogy termékük a rendelkezésre álló vizsgálatok szerint jóval kevesebb mellékhatást okoz, mint a korábbi, hormonpótlást szolgáló gyógyszerek: nem emeli a trombózis és az emlőtumor kockázatát, és élethosszig lehet szedni.
A mi szüleink, nagyszüleink vajon hogyan élték túl? Ők is szenvedtek és akkor most is szenvedniük kell a nőknek? – tette fel a kérdést a háttérbeszélgetésen Iványi Orsolya menopauza szakértő. Ez egy évekig tartó folyamat, nem csak hőhullámmal jár, igen komoly egészségügyi kockázata is lehet, az ösztrogénszint a nullára esik le, emiatt jelentősen megugranak a kardiovaszkuláris kockázatok.
Beszélni kell a tabutémákról!
A Richter tavaly indította el azt a sorozatát, hogy különböző fórumokon beszélnek szakértőik a tabunak számító egészségügyi kockázatokról.
Beke Zsuzsa szerint ez valós társadalmi igény, tabukról beszélni hitelesen pedig értékteremtés. A Richter kommunikációs vezetője szerint a nők leginkább dezinformációkat adnak át egymásnak és sok pénzt költenek el olyan készítményekre, amelyek valójában nem segítenek.
Fotó: Privátbankár/Sipos Ildikó
Professzor Dr. Jakab Attila szülész-nőgyógyász, endokrinológus elmondta, hogy míg 40 és 50 év között még van ösztrogén-ellátottság a nők szervezetében, 50 éves kor körül ez lényegében a nullára zuhan.
A menopauza-csomag egy hosszú, 5-6-8 évig tartó kanyargós utazás, és nem tudjuk, hogy mi lesz ebben a csomagban. „Mintha szétestem volna - ez a leggyakoribb megfogalmazás a nők részéről az állapottal kapcsolatban” - mondta a szakorvos. Hozzátette, a leggyakoribb tünet a hőhullám, a hangulatingadozás, a testsúly növekedése, a memóriavesztés, de felerősödnek a pszichés problémák és a hangulatingadozások, jönnek a csont és izületi fájdalmak, emelkedik a cukorbetegség kockázata, valamint a már említett kardiovaszkuláris panaszok is jelentkezhetnek.
Dr. Jakab Attila hangsúlyozta, hogy nem kell mindenkit hormonterápiával kezelni, ez csak akkor indokolt, ha másként nem orvosolhatóak a tünetek. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy sokféle gyógynövény és táplálékkiegészítő szerezhető be az internetről, de ezeknek lényegében nulla az ösztrogén-receptorokra kifejtett hatása. Elképzelhető, hogy a páciens jobban lesz, de ez lényegében csak „placebo hatás”.
A professzor arról is beszámolt, hogy a hormonkezelésnek viszonylag kevés az ellenindikációja (a nők alig 10 százalékának van olyan társbetegsége, amely ezt kizárja), ennek ellenére Európában a nők 50-60 százaléka még mindig elutasítja ezt a kezelést.
Dr. Jakab Attila szerint ennek hátterében alapvetően az a 90-es évek végén végzett vizsgálat áll, amely arra az eredményre jutott, hogy 5-6 év után a hormonnal kezelt nők körében több volt a kardiovaszkuláris megbetegedés és az emlőrákos eset.
Később újraértékelték ezt a vizsgálatot, a hormonterápiával kapcsolatos orvosi paradigmaváltás időpontja pedig 2025 volt, amikor az Egyesült Államokban több mint 20 év után lekerült a hormonpótló készítmények dobozáról az úgynevezett Black box figyelmeztető jelzés. (Ezzel azokat a gyógyszereket látja el az FDI, vagyis az amerikai gyógyszerészeti hatóság, amelyek súlyos mellékhatásokat okozhatnak.)
Nagyon keveset tudnak a nők a változókori terápiás lehetőségekről, és még mindig a homokba dugják a fejüket - ez már annak a kutatásnak az összegzése, amelyet a Richter 12 ezer nő bevonásával hat európai országban, köztük Magyarországon végeztetett el.
Szerencsés Dóra kutatásvezető, az Inspira Healtcare stratégiai igazgatója elmondta, a reprezentatív felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar nőknek csak 27 százaléka kapott a változókori tüneteivel összefüggésben szakorvosi segítséget. Az az olaszoknál 58, a portugáloknál pedig 56 százalék volt ez az arány.
A magyar nők elsősorban az online térben tájékozódnak, 50 százalékuk keveset tud a menopauzáról, és csak 9 százalék érezte magát kellően tájékozottnak. 17 százalékuknak viszont semmilyen ismerete nincsen arról, hogy milyen változás zajlik le a testében.
A természetes készítményeket a magyar nők 60 százaléka ismeri, de csak 15 százalékuk használja. A megkérdezettek kétharmada szerint szükségük lenne tüneteik miatt életmódváltásra, de csak 19 százalékuk tesz is ennek érdekében.
A hormonterápiát a magyar nők 30 százalék ismeri, de csak egy százalékuk használja. Összehasonlításként: az Egyesült Királyságban a nők több mint 60 százalékának vannak ismeretei a hormonpótlásról és több mint 20 százalékuk alkalmazza is azt.
A második negyedévben az előzetes becsléssel összhangban, 1,5 százalékkal nőtt évesítve az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP). 
