Idén továbbra is fennmarad több támogatási forma is, de az év közepén néhány leáll és ezért a lakhatásán javítani akarók jelentős része dönteni kényszerül: növeli önerejét vagy bevállalja a dráguló piaci hiteleket - emelte ki munkatársunk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
A forgalom tovább nőhet 2022-ben, amit az otthonteremtési támogatások jelenleg ismert véghatárideje is előrevetít, vagyis lesznek jó pár ezren, akik előrehozzák vásárlásaikat a kedvezményekért cserébe. Azt, hogy az árak meddig emelkedhetnek még, alapvetően befolyásolja a magyar és a globális gazdaság teljesítménye, hogy tovább fog-e száguldani vagy éppen csökkenni az infláció, és az, hogy folytatódik-e a reáljövedelmek növekedése abban az ütemben, ahogy eddig.
Vitathatatlan kockázat a hitelmoratórium év közbeni megszűnése. Sok ezren most fognak szembesülni a magasabb törlesztőrészletekkel. Az alapkamat növekedése miatt a hiteleket már most átárazták a bankok és mivel további MNB-s emelés várható, ez meg fog jelenni a lakáshiteleknél is - utalt a nyilvánvalóra kollégánk.
Munkatársunk kiemelte, hogy az új építésű lakások várható 8-10 százalékos drágulása és a rohanó infláció miatt masszív lesz azoknak a csoportja, akik inkább újszerű használt lakást fognak vásárolni vagy a felújítási kedvezményeket használják ki.
Az alaposabb végiggondolásra az is ösztönöz, hogy 2022 vélhetően az építési telkek éve lesz. Abban az értelemben, hogy az eddigieknál is meghatározóbb lesz az, hogy hol és mekkora, milyen adottságú telket tudunk megvenni egységnyi pénzért, ha családiház építését fontolgatjuk.
A műsor második felében munkatársunk az agglomerációs lakástrendeket elemezte, illetve szólt a várható budapesti külső kerületekben készülő jelentősebb beruházásokról is.
A teljes beszélgetést az alábbi linken lehet meghallgatni:
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
