December végén is folytatódik a Krímben az ukrán vagy más nemzetiségű kulturális javak pusztítása. Egyebek mellett a krími tatárokhoz tartozó objektumoké is. Bahcsiszerájban a kánok palotája (Hansaray) esik most áldozatul ennek, az ingatlan már évekkel ezelőtt az UNESCO kulturális örökség-listájára jelöltek közé került.
A megszálló orosz katonák megsemmisítették az úgynevezett arany szobát, amit a középkorban Giraj kán idején alakítottak ki. Leszedték az arany mennyezetet és kifosztották a vitrineket és orosz motívumokra cseréltek mindent, amit lehetett – adta hírül a helyi ukrán vezetőkre hivatkozva az UNN hírszolgálat.
A 16. századi, fallal körbevett épületegyüttes a lakóépületek és kertek mellett mecseteket, háremet és temetőt is magába foglal. A palota belsejének díszítése a 16. századi hagyományos krími tatár stílust tükrözi.
Az ukrán tisztviselők nyilatkozatban ítélték el ezeket a tetteket és leszögezték: az oroszoknak nem fog sikerülni az a tervük, hogy a palotát az orosz cár (Putyin - a szerk.) nyári rezidenciájává változtassák. Azt is hangsúlyozták, hogy a megszállóknak ezekért a tettekért a történelem előtt is felelniük kell, nem csupán a bíróságok előtt.
Nem meglepő, ha az ilyen történések miatt Ukrajnában egyre erősebb az oroszok utálata. Még úgy is, hogy sokan tudják: rengeteg orosz ellenzi a háborút. A kijevi kulturális minisztérium szerint az oroszok eddig 800 különféle kulturális vagy vallási épületet romboltak le vagy semmisítettek meg részlegesen. Az ukránok ahol csak tehetik igyekeznek legalább a tetőt megjavítani, hogy a tél minél kisebb kárt okozzon.
Elpusztíttott iskolák
December elejéig 2800 oktatási intézményt ért találat, 337 iskolát vagy más oktatási létesítményt már ne keressünk, mert a földdel egyenlővé váltak. Vannak olyan érintett körzetek, ahol más középületekben azért képesek voltak folytatni a munkát.
Közben az orosztalanítás egyre magasabb szintre ér Ukrajnában. Orosz darabokat már régen nem játszanak és filmeket sem vetítenek, a könyvesboltokban ritka, hogy a kirakatban maradtak az orosz írók alkotásai.
December elején módosították azt a törvényt, ami arról rendelkezik, hogy mi minősül ukrán kulturális örökségnek és mi számít ukránellenes propagandának, továbbá milyen emlékműveket kell eltüntetni a közterekről. Nem meglepő módon nagyon sok orosz vagy szovjet van közöttük.
Az orosz birodalom eltüntetendő jelképeire, emlékműveire, ismert történelmi vagy kulturális alakok szobraira vonatkoztatva az alábbiakat írják elő megvizsgálni:
- milyen mértékben vett részt az adott politikai vagy kulturális személy az orosz vagy a szovjet birodalmi törekvések ukrajnai megvalósításában
- mely objektumok, elnevezések, figurák vagy alkotások hirdetnek birodalmi vagy totalitarianus eszméket
- volt-e valamilyen pozitív tette az adott illetőnek, ami elősegítette az ukrán kultúra, a tudomány népszerűsítését és hozzájárult-e a nemzetközi kulturális élet minőségének emeléséhez
- az adott ember személyes világnézetének irányultsága
- az adott személynek a viszonya az ukrán identitáshoz vagy az Ukrajna területén élő nemzetiségek identitásához
- volt-e köze a birodalmi vagy totalitarianus rezsimek által elkövetett mitológiaképzésben, amik egy-egy személy vagy történelmi esemény ilyen megközelítésű propagandájában nyilvánult meg
Külön megemlítették, hogy „nem célszerű” olyan jelképek, objektumok vagy elnevezések megőrzése, amelyek az Ukrajna megsértésére, az ukrán függetlenséget kivívó hősök megalázására, vagy a politikai megtorlásra irányuló orosz birodalmi politikát tükrözik. El kell tüntetni az ukrán történelemmel közvetlenül nem összefüggő városneveket, földrajzi elnevezéseket, kulturális létesítmények orosz neveit.
Az orosz művészeti élet manapság teljesen hiányzik Ukrajnából. Még közvetve sincs jelen, de ez aligha meglepő. Már régen nem hívnak meg semmilyen kulturális vagy művészi csoportot, színházat, együttest. Született egy petíció is arról, hogy hivatalosan tiltsák meg orosz művészek beutazását, ezt egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan támogatta a minap és megbízta a kormányfőt, hogy készítsék el az erre vonatkozó rendeletet.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
