Joe Biden megválasztott amerikai elnök csütörtök este bejelentette, hogy 1900 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagot kezdeményez, ennek keretében nem csak a vállalkozásoknak és a polgároknak juttatnának pénzt, de a tervek szerint a nemzeti oltási programot is ebből finanszíroznák.
Biden stábjának közleménye szerint a kongresszus decemberben végrehajtott - hasonló célú - kétpárti akciója jó irányba tett lépés, de csupán egy előleg volt. "Versenyt futunk az idővel, miközben a további kormányzati segítség hiányában a gazdasági és közegészségügyi válság egyre súlyosabbá válik. Az iskolák a következő hónapokban nem nyithatnak ki biztonságosan, és továbbra is lassan halad az oltások beadása" – szerepelt a közleményben. Az újabb ösztönző javaslat híre hetekkel azután vált ismertté, hogy a kongresszus decemberben elfogadott egy közel 900 milliárd dolláros ösztönző programot, amely növelte a munkanélküli ellátások mértékét, és sok amerikainak 600 dolláros segélyt küldött.
Noha előzetesen több republikánus képviselő is jelezte, hogy nem támogatja a csomagot, azt szinte biztosan el fogják fogadni. A jobboldali politikusok részéről egyébként a kritika azokat az intézkedéseket éri leginkább, amelyek Biden választási programjában is szerepeltek, mint a minimálbér emelése, hiszen így az új elnök két legyet tud ütni egy csapásra.
A megjelent információk szerint Biden programjának az alábbiak a legfontosabb pontjai:
- Az amerikai polgárok többsége újabb 1400 dollár támogatást kap, így a decemberben elfogadott intézkedésekkel együtt 2000 dolláros állami támogatást fognak kifizetni.
- Megnövelik a munkanélküli ellátás összegét, és annak időtartamát is. Ha elfogadják az intézkedéstervet, akkor a heti összeg 400 dollár lesz, amelyet szeptember végéig fognak fizetni.
- Meg kívánják emelni a szövetségi minimálbér összegét, amely a jövőben óránként 15 dollár lenne.
- Meghosszabbítanák a kilakoltatási moratóriumot szeptember végéig.
- 350 milliárd dollárt fordítanának az állami és helyi kormányzati támogatásra.
- 170 milliárd dollárnyi támogatást kapnának az alapoktatásban (általános és középiskola) szereplő intézmények, részben az újranyitásra, részben a fejlesztésekre.
- 50 milliárd dollárt különítenek el a Covid-tesztekre, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban tudják a fertőzötteket szűrni.
- A nemzeti oltási program 20 milliárd dollárnyi támogatásban részesülne.
- A gyermekek után járó adójóváírást növelnék, a jövőben ez 3000 dollár lenne a 6 év feletti, míg 3600 dollár az ennél fiatalabb gyerekek esetében.
A kormányzati magyarázatok szerint az amerikai gazdaság lassuló fellendülés jeleit mutatja, a helyzet összességében azonban aggasztó. A koronavírus-járvány ugyanis továbbra is nagyon gyorsan terjed, így az egészségügyi rendszer alig képes megbirkózni a fertőzöttek növekvő seregével. A járvány miatt viszont a gazdaság működése továbbra is akadozik, amelynek jeleként lassú ütemben, de emelkedik a munkanélküliség.
Nagy kérdés persze, hogy a minimálbér-emelés hogyan hat majd a munkaerőpiacra, az ugyanis a most érvényben lévő szövetségi minimálbérhez képest tetemes lesz. Jelenleg ugyanis ez 7,25 dollár óránként, igaz, ennél többnyire majd minden szektorban magasabb az ott meghatározott legalacsonyabb fizetés.
A 15 dolláros tervezett legalacsonyabb órabér kifejezetten impozánsan hangzik forintban, hiszen itthon 4500 forintos órabért a fizikai munkát végzők közül inkább csak a magasan képzett szakmunkások kapnak. Árnyalja viszont a képet, hogy az Egyesült Államokban a megélhetési költségek is jóval magasabbak. Egy tavaly publikált felmérés szerint az ország számos részén például még a 18 dolláros órabért keresők sem képesek kijönni a fizetésükből, ha a létszükségletek mellett egy bérlakás költségeit is finanszírozniuk kell.
Mint az az új demokrata elnök környezetéből kiszivárgott, a mostani csomag csak az első lépése lenne a gazdasági helyreállítást célzó terveknek. Ezt ugyanis februárban követni fogja egy második javaslatcsomag, ami az elnök hosszabb távú céljaival foglalkozik: így a munkahelyteremtés, az infrastruktúra reformja, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a faji egyenlőség előmozdítása is szerepel a támogatandó célok között. Ugyan a mostani programban nem szerepel, de Biden stábja állítólag dolgozik azon, hogy az egyre nagyobb problémát jelentő diákhitelek kapcsán az eladósodott embereknek segítsenek. A kiszivárgott tervek arról szólnak, hogy egy 10 000 dolláros vágást szeretnék elérni a diákhitel adósságoknál.
Nem feltétlen örülnek a tőzsdék
Az európai indexek pénteken visszafogott gyengülést mutattak, és a délutáni amerikai nyitást előrejelző határidős mutatók is esést valószínűsítenek. Az elemzők leginkább attól tartanak, hogy a grandiózus költekezés hiába ad lendületet a gazdaságnak, később komoly terhet jelent majd a már most is nyakig eladósodott állam számára.
A most bejelentett tervezet kapcsán Biden azt hangsúlyozta, hogy szorít az idő, és minél előbb cselekedni kell. Hiszen nagyon sokak életét, egzisztenciáját tette tönkre a járvány és az azzal járó gazdasági válság. Joe Biden elismerte, hogy az ambiciózus tervek komoly költséget rónak Amerikára, ám úgy vélte, az intézkedések szaldója végül pozitív lesz. Szerinte ugyanis minél tovább várnak, annál mélyebb válságból kell az országot kihúzni, és így még nagyobbak lesznek a helyreállítás költségei.
A megválasztott elnök jelezte, hogy azon dolgoznak, hogy minél előbb elfogadja a tervezetet a kongresszus. Az alsóházban ezzel várhatóan nem is lesz probléma, ugyanakkor a szenátusban egy rövid ideig még a republikánusok vannak többségben, így ott problémák lehetnek. A fent már jelzett politikai okok mellett – vagyis, hogy Biden gyorsan meg tud valósítani a választási ígéretei között szereplő dolgot – az is akadályt jelent, hogy a képviselőik egy része már a korábbi, 900 milliárdos csomag elfogadásától is vonakodott. Ők arra hivatkoztak, hogy túl nagy terhet ró az államra, így a további eladósodással járó programokat nem fogják megszavazni.
Vegyesen indítottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán. 
