A beköszöntött második hidegháború közepette az USA által vezetett Nyugat és a Kína valamint Oroszország által vezetett eurázsiai tengely kapcsolata egyre működésképtelenebb. A világ – komoly feszültségek és megrázkódtatások közepette - egy új, kétpólusú geopolitikai rend felé halad. A Nyugat számára mindenesetre előnyös, hogy Peking a mostani konfliktus során nem rendelkezik olyan meggyőző ideológiával, amelyre építve az első hidegháború során a szovjetek fegyveres ellenállást tudtak szervezni a fejlődő világban.
Meghasadt társadalmak
A 2008-ban megrendült globalizáció mára mély társadalmi törésvonalakat hozott létre. Többek között az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban olyan szintet ér el a politikai polarizáció és a törzsi gondolkodás, hogy az napjainkra ellehetetlenítette a konstruktív párbeszédet a szakadék két oldalán állóknál: a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi együttműködés hívei között.
A jegybanki pénz-cunami eközben tovább növelte a legfelső 1 százalék vagyonát világszerte, a kiváltott nagyvárosi ingatlanár robbanás pedig óriási csapást mér az egyre frusztráltabb fiatal generációk kilátásaira. Valóban, 2009 óta a felkelések száma világszerte évente 11.5 százalékkal növekszik. A számos országban elszabadult élelmiszerár infláció eközben további hátszelet ad ennek a trendnek, köztük is elsősorban Indiában, Törökországban, Oroszországban, Brazíliában és a Dél-Afrikai Köztársaságban.
Végül, de nem utolsó sorban kiemelendő, hogy a túlnépesedésre, túlzott eladósodásra és túlfogyasztásra épült civilizációnk megrendítette Földünk ökoszisztémáját és biodiverzitását. Ezzel számottevően lecsökkent a rendszer védekező képessége, egyre inkább utat nyitva a globális járványok előtt. A COVID járvány az elmúlt hónapokban megtépázta a biztonságról kialakult egysíkú keretrendszert, amely sokak szemében eddig a katonai képességeken nyugodott.
Egyesült Államok – Egyesült Királyság
Az intézményi befektetők már inkább feltörekvő piaci devizaként kezelik a dollárt és a fontot, mert a politikai bizonytalanság, a társadalmi nyugtalanság, az elszabadult adósságok, valamint a gyenge intézmények miatt túl kockázatosnak tartják ezeket. 1971 és 2020 között az amerikai GDP 18-szorosára emelkedett, a teljes amerikai adósság viszont 46-szorosára. Nem csoda, hogy 2020 során az arany ára dollárban 25 százalékkal ugrott feljebb.
A nemzetközi egyezményekre fittyet hányó, tudomány-ellenes, a COVID járvánnyal nem törődő és a megosztásra játszó Trump elnök több, mint 74 millió szavazatot kapott a novemberi elnökválasztáson - 10 millióval többet, mint 2016-ban és egyben a második legnagyobb számú szavazatot, amelyet valaha leadtak amerikai elnökjelöltre. Borítékolható, hogy négy év feszült belpolitikai csatározás vár a Biden adminisztrációra, amelyet csak tovább erősítenek a mélyülő amerikai osztályellentétek és a város-vidék polarizáció.
Eurázsiai tengely
A Távol-Keleten az orosz és a kínai katonaság már világos figyelmeztetést küldött a térség és az új amerikai adminisztráció számára, tekintettel az egyre szorosabbá váló USA-Japán-India-Ausztrália (QUAD) biztonságpolitikai együttműködésre. December 22-én 4 darab kínai H-6K típusú nehézbombázó és 15 különböző típusú orosz vadászgép (köztük Tu-95 stratégiai bombázók és A-50 típusú légtérellenőrző repülőgép) végeztek 10 órán át berepüléseket a Kelet-kínai-tenger és a Japán-tenger (részben vitatott) területei fölött. A kínai kommunista párt szócsöve szerint teljesen felesleges próbálkozás Washington részéről a Moszkva-Peking stratégiai tengely meggyengítése
Oroszország
Az életszínvonal 2014 óta tartó csökkenése és a rosszul kezelt COVID járvány miatt komoly elégedetlenség uralkodik az országban. Ez nem jó előjel a Kreml számára, hiszen 2021 őszén kerül sorra a törvényhozási (Duma) választás. Putyin elnök idegességét jó mutatja a nemrég elfogadott elnöki immunitást biztosító törvény, valamint a napokban újonnan megszigorított úgynevezett ügynöktörvény.
Moszkva egyben felkészül a Biden adminisztráció keményvonalas fellépésére. Az utóbbi hetekben megelőző csapásként egyszerűen nem adott ki vízumokat az amerikai diplomatáknak, így az USA két konzulátusának bezárására kényszerül. Az orosz külügyminiszter a napokban kemény figyelmeztetést küldött India címére, amelyet Lavrov szerint „a Nyugat egy agresszív és gonosz Kína-ellenes politikába von be”.
Európai Unió
Remek egyezséget kötött az EU a 2020-as év hajrájában, mert az Egyesült Királysággal kötött megállapodás során végül megtartott olyan kulcsfontosságú pozíciót, mint az egységes piac, amely nemzetközi befolyásának fő forrása. Így most már előre tud tekinteni – a britek nélkül.
Joe Biden hatalomra lépésével megnyílik a lehetőség az EU-nak általában, Németország számára különösképpen, hogy kitöltse tartalommal a már 1989-ben George H. W. Bush elnök által Berlinnek felkínált „partnerség a vezetésben” koncepciót. Mindenesetre vannak vitatott területek, amiről meg kell egyezni: elődjéhez hasonlóan Biden is elutasítja az Északi Áramlat II. orosz-német tengeri gázvezetéket – és ebben az ügyben Berlin nem akar engedni. Előremutató lehetne, ha Washington például beszállna abba a már működő német-holland közös projektbe, amely a hidrogén energetikai felhasználását segíti elő, károsanyag kibocsátás nélkül.
Magyarország
Trump bukása óriási politikai csapás volt Európában a brit, a magyar, és a lengyel vezetés számára. Az új Biden adminisztráció külpolitikájában a jogállami értékek védelmét és az eurázsiai tengely feltartóztatását tűzte ki célul: vagyis két olyan területet, amelytől hideglelést kap a hazai kormányzat. A washingtoni magyar nagykövetség Biden január 20-i beiktatása után várhatóan politikai és diplomáciai blokád alá kerül, hiszen az Egyesült Államokban már befolyásos biztonságpolitikai körök tekintik Orbánt Putyin trójai falovának az euroatlanti szervezetekben – eddig ezeket a köröket a Trump által vezetett Fehér Ház visszatartotta.
2021 szeptember 26-án ráadásul németországi szövetségi választást tartanak és a német polgárok többsége a bajor miniszterelnököt, az 53 éves Markus Södert látná legszívesebben Merkel utódaként a kancellári székben. Ha Söder jelölteti magát és ő lenne az új kancellár, akkor van esély rá, hogy véget érjen az utóbbi években működő Merkel-Orbán háttérpaktum, amelynek keretében a magyar miniszterelnök mindenben kiszolgálta a német autógyárakat, cserébe pedig a kancellár Brüsszelben bevédte a hazai jogállam leépítését.
Tavaly tavasszal a magyar miniszterelnök súlyosan megsértette a bajor Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az EU bizottsági elnöki jelölés során. Azóta gyakorlatilag befagytak a Fidesz és a bajor kormányzó kereszténydemokrata CSU kapcsolatai. Orbán számára rossz hír, hogy a nürnbergi születésű, evangélikus Söder nagy támogatója Webernek és a mai napig nem bocsátotta meg a magyar kormányfőnek védence megalázását.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
