|
| A MH Honvédkórház I. Fázisú Klinikai Farmakológiai Laboratóriumának egyik kezelőszobája (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. december 31-én 71,5 milliárd forint volt. Ez csaknem teljes egészében az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket), azok ugyanis 67,7 milliárddal tartoznak. Míg ebből az államnak csak 200 millióval adósak, addig a szállítóiknak és a szolgáltatóknak 67,5 milliárddal, amelyből 1,6 milliárd irányul az államháztartáson belülre.
Összehasonlításképpen, az egészségügyi intézményeknél felhalmozódott adósság 2018 végén még 20,8 milliárd forint volt. Ebből 100 millió állt fenn az állammal szemben, közel 20,7 milliárd a szállítókkal, szolgáltatókkal szemben, amelyből 400 millió irányult az államháztartáson belülre.
Az egészségügyi intézmények adósságának nagy aránya miatt lehet irányadó, hogy az összes – tehát nemcsak a náluk felhalmozódott –, 71,5 milliárdnyi tartozásból 30 nap alatti 17,4 milliárd, 30-60 nap közötti 11,4 milliárd, 60 napon túli lejáratú 42,7 milliárd. Ez utóbbi növekedése is figyelemre méltó: 2018 végén még csak 7,9 milliárdot tett ki, míg a 30-60 közöttiek 6,6 milliárdot, a 30 nap alattiak 17,9 milliárdot.
A legnagyobb, közel 4,44 milliárd forintos adóssággal a PéterfyKórház-Rendelőintézet és a Manninger Jenő OrszágosTraumatológiai Intézet rendelkezett, a Békés Megyei Központi Kórház tartozásai meghaladták a 3 milliárdot, míg a Dél-pesti Centrumkórház-OrszágosHematológiai és Infektológiai Intézet 2,5 milliárdot görgetett maga előtt 2019 végén a Kincstár adatai szerint.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
