A fizetések reálértékének megőrzése az 5,2 százalékos MSZOSZ-bérajánlás minimális célja - hangsúlyozta győri sajtótájékoztatóján Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerdán.
|
| Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke |
"Azt szeretnénk, hogy a munkavállalók bére végül legalább ne veszítsen az értékéből" - fogalmazott, hozzátéve, eddig egyetlen kormányzati szereplő sem igazolta vissza, hogy az idei költségvetésben szereplő 5,2 százaléknál alacsonyabb lesz az éves infláció (bár a kormányzati az intézkedések miatt ez alacsonyabb is lehet).
10%-os emelés kárpótolná az alacsony keresetűeket
Hozzátette, tavaly az átlagbérnél kevesebbet keresők 4,5-6 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el. Ezért nem földtől elrugaszkodott az MSZOSZ hosszú egyeztetések után elfogadott ajánlása.
Hozzátette: nem látnak esélyt arra, hogy teljesen "kárpótolják" a munkavállalókat a veszteségért; a tavalyi és az idénre prognosztizált infláció alapján ugyanis ez közel tíz százalékos emelést tenne szükségessé.
Pataky Péter megjegyezte: a mostani esetet megelőzően az elmúlt 22 évben egyetlen alkalommal - a Bokros-csomag utáni évre, 1996-ra vonatkozólag - fordult elő, hogy nem fogadott el a kormány, a munkáltatók és az érdekképviseletek egyeztető fóruma bérajánlást, ami már akkor is nehezítette a szakszervezetek számára megnyugtató helyi megállapodások megszületését.
Az MSZOSZ elnöke szólt arról is: gondot jelent a munkáltatókkal folytatott tárgyalások során, hogy drágultak a béren kívüli juttatások; itt azt szeretnék elérni, hogy ahol lehet, ezt ne hárítsák át a munkavállalókra. Tovább nehezíti az érdekképviselet dolgát, hogy az új Munka törvénykönyve - a pótlékrendszer és a munkaszervezés szabályozásának változtatásával - lehetővé teszi, hogy azonos munkáért kevesebbet fizessenek a dolgozóknak.
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
