5-600 milliárd forint közötti összegre büntetheti az Európai Unió Magyarországot hét tematikus operatív program esetében feltárt rendszerszintű szabálytalanságok és a korrupció miatt, írja blogbejegyzésében Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője.
Jávor az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív adatai alapján teszi megállapítását. Nemrég a 24.hu írta meg, hogy a magyar kormány legalább 300 milliárd forintos büntetést vállalt be a 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupciógyanús ügyek miatt annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós kifizetések újra meginduljanak és az ország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz.
Az EB-dokumentum szerint még ennél is súlyosabb büntetésre számíthatunk. Jávor írása szerint a legrosszabb forgatókönyvnek feltételezett 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a Bizottság kiszabott. Mint írja, az uniós testület mind a hét tematikus operatív programnál feltárt rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat, és olyan sok korrupt projektet találtak, hogy az egyesével, projekt alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott 10 százalékos általánybüntetést javasolták.
A hét operatív program a következő:
- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint
- Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint
- Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
- Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
- Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint
- Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint
- Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.
Összességében 7480,2 milliárd forintról van szó Jávor szerint. Az uniós pénzek lehívásánál már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki, így nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos általánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki.
Ez azonban még nem a teljes, lehetséges összege a büntetéseknek. Mint Jávor írja,
a Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetést jelent. Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos általánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is. Így összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze, amiből még ha le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés akkor is 5-600 milliárd között lehet.
Jávor arról ír, hogy ez még az eddigieknél is nagyobb bajt jelent:
Ez pedig az a nagyságrend (5-6%), amennyivel a kormány - a várható büntetésekre készülve - "túlfoglalta" az uniós forrásokat, amennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz. Azaz a későbbi esetleges büntetések már nem csupán abban a formában jelentenek veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrából kell finanszírozni őket, de veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is, azaz tényleges, elérhető EU-s források elvesztését jelentheti.
A párbeszédes képviselő végül írásában a nemrég újraválasztott Polt Péter legfőbb ügyészt veszi elő.
Mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig. Az illetőt Polt Péternek hívják, neki kéne a közérdeket képviselnie a korrupció elleni fellépés során, és az 5-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ha ő nincs, az ügyészség már sokkal korábban tetten éri az intézményesült állami korrupciót, fellép ellene, visszaszorítja, és megússzuk a 2014-2020 közötti magyar uniós pénzek több mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
