Több mint 30 ország és 252 katonai vállalat képviselteti magát Kijevben a védelmi ipar első fórumán. Oroszország ünnepli a négy ukrán terület elcsatolásának évfordulóját - pedig még mindig nem ellenőrzi a régiókat. Összefoglaló.
Magyar szempontból a nap legérdekesebb, a háborúhoz kapcsolódó híre: pont kerülhetett volna egy március óta húzódó ügy végére, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) Magyarország kérésére bejelentette, hogy ideiglenesen leveszi a magyar OTP Bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájáról. Cserébe azt kérték Magyarországtól, hogy támogassa az Európai Békekeret (EPF) 500 millió eurós részletének átutalását - korábban ugyanis ezt a feltételt szabta Magyarország, amely egyedüliként blokkolja a kifizetést. A magyar külügy azonban úgy reagált: nem változott semmi, mivel a felfüggesztés az nem egyenlő a listáról való levétellel.
Megalakult az ukrán védelmi ipari szövetség, amelyhez a fegyverek és haditechnikai eszközök globális gyártói is csatlakozhatnak - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amikor megnyitotta Kijevben a védelmi ipar első fórumát. Az ukrán államfő kijelentette, hogy "a védelmi iparágak első nemzetközi fórumán létrehoztuk a védelmi iparágak szövetségét. Alapító nyilatkozatához a világ minden tájáról csatlakozhatnak a fegyver- és haditechnikai eszközök gyártói". A fórumon több mint 30 ország és 252 katonai vállalat képviselteti magát, amelyek "a fegyverek, védelmi rendszerek és megoldások teljes skáláját" gyártják.
Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely szeptember 30-át az "újraegyesítés napjává" nyilvánította, megemlékezve Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon területek Oroszország általi annektálásáról. Putyin emellett ígéretet tett az annektált területek újjáépítésére is. "Történelmi és sorsdöntő eseménynek" nevezte a területek annektálását, amelyet a világ egyetlen országa sem ismert el - és egyébként a több mint másfél éves háború után sem ellenőrzi még teljesen mértékben a négy elcsatolt régió egyikét sem, miután Ukrajnának sikerült visszafoglalnia egyes megszállt részeket.
A Reuters hosszú oknyomozó cikket tett közzé arról, hogy Oroszország hogyan toboroz kubaiakat az ukrajnai háborúban való részvételre. A múlt hónapban a havannai kormány - Oroszország régi szövetségese, amely azt mondja, hogy "nem vesz részt az ukrajnai háborúban" - letartóztatott 17 embert, akik kapcsolatban álltak egy embercsempész hálózattal, amely kubaiakat toborzott, hogy Moszkva oldalán harcoljanak. A Reuters azonban talált olyan újoncokat, akik önként jelentkeztek Oroszországba, hogy a hadseregnek dolgozzanak, miután a közösségi médiában egy magát "Dayana" néven azonosító toborzó megkörnyékezte őket.
Az Egyesült Királyság kormánya az Oroszországgal szembeni szankciók kiterjesztéseként vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el az elcsatolt ukrajnai Zaporizzsja, Herszon, Donyeck és Krím orosz tisztviselőivel szemben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bod Péter Ákos legújabb elemzésében a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Csoport bangkoki éves találkozója kapcsán mutat rá a globális pénzügyi intézmények gyökeres szerepváltására. Miközben a hitelezési feltételek az ezredforduló óta sokat finomodtak, a Valutaalap legfrissebb országjelentése komoly szakmai iránytűt ad a politikai fordulat utáni Magyarország gazdasági vezetése számára is.
Komoly nézeteltérések alakultak ki az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről a brüsszeli csúcstalálkozón. Több tagállam elégedetlen a jelenlegi javaslattal, és egyre bizonytalanabb, hogy sikerül-e az év végéig megállapodásra jutni. Rob Jetten holland miniszterelnök szerint fontosabb a megfelelő feltételek kialakítása, mint a tárgyalások gyors lezárása.
Szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az éves infláció az Európai Unióban és az euróövezetben is, az augusztusi 3,2 százalék után. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a tagállamok többségében gyorsult a drágulás, Magyarország ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb inflációjú országok közé tartozik.
Az Európai Unió hétéves költségvetéséről, Orbán Viktor és a Fidesz európai szerepéről, valamint Fürcht Pál és az aranykonvoj ügyéről is szó volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol kollégánk, Dobos Zoltán volt az egyik meghívott vendég.
Heves vita alakult ki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján az autózásra és az épületek fűtésére kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer miatt. Magyarország több más tagállammal együtt legalább két évvel elhalasztaná az új szabályozás bevezetését, ezt azonban az országok többsége elutasította.
Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó, míg 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
