A külkereskedelmet illetően Kína túlságosan függ a fejlett országoktól, növekedési lehetőségeket a feltörekvő országok piacán keres majd - mondta Csung. A döntéshozók eddig mintegy 30 országot - köztük Indiát és az arab-világ egyes országait - választottak ki, melyek a jövőben a figyelem középpontjába kerülnek majd. Ezekkel az országokkal a szorosabb kapcsolat kialakításához pénzügyi és politikai támogatást nyújtanak majd a velük kereskedelemre lépő kínai vállalatoknak - tette hozzá a miniszter-helyettes.

Az export stabilizálásában fontos szerephez jutnak Kína középső és keleti tartományai, a gyárak ide településével ugyanis csökkenthetők a termelési költségek. Csung szerint 2015-re akár 5 százalékkal is nőhet ezen területek részaránya az ország teljes külkereskedelmében.

A kínai exportőrök megsegítésére a kereskedelmi minisztérium az export után járó adóvisszatérítés mértékének megnövelését is megígérte. Erre utoljára 2009-ben, a világgazdasági válság kezdetét követően került sor, akkor azt 9,8-ről 13,5 százalékra emelték. Ezen túl a központi vezetés az árfolyampolitika stabilizálásával segít majd a vállalatokon - jelentette be Csung.

Az exportpiacok mellett Kína a pénzügyi rendszerrel kapcsolatban is változtatásokat igyekszik eszközölni. A kínai jegybank a  pénzügyi rendszerbeli kockázatok esélyének csökkentésére mélyebb reformokat és szigorúbb felügyeletet tart szükségesnek. A kínai központi bank (PBoC) fokozottan figyeli a jövőben a pénzügyi intézmények, így a kereskedelmi, helyi bankok és más hitelezők kockázati tényezőit, hogy elébe menjen az esetleges rendszerbeli problémáknak.

A jegybank legutóbbi, pénzügyi stabilitásról szóló konferenciáján a résztvevők elmondták, hogy Kínának 2012-ben a nagy kereskedelmi bankokat érintő reformok mélyítésére kellene leginkább törekednie, ezen túl a pénzügyi kockázatok napi felügyeletén lenne szükséges szigorítania.