|
| A román kormány épülete idén Szilveszterkor. EPA/ROBERT GHEMENT |
Pontosan egy éve kezdődött a fél éves bolgár EU elnökség, mint az első igazi balkáni elnökség az EU Tanácsa 60 éves történetében. Egy olyan (maffia)állam vette át az Unió koordináló szerepét, ahol senkit sem vonnak vád alá politikai korrupció miatt és egyetlen egy volt kormányzati tisztségviselő sincsen rács mögött. Nem véletlen, hogy 12 évvel az EU csatlakozás után az ország – Romániával karöltve – még mindig megfigyelési mechanizmus (CVM) alatt van.
A poszt-szekus polip
Nos, egy év után az a Románia vette át tegnap a soros elnöki funkciót, ahol Johannis elnök múlt hónapban jelentette ki, hogy az országnak „nincs miniszterelnöke, a kormányt egy bűnöző vezeti a háttérből”. Valóban, az országot a háttérből az a Liviu Dragnea irányítja, akit a posztkommunista (és poszt-szekus) utódpárt (PSD) vezetőjeként már jogerősen elítéltek választási csalás miatt, és aki ellen jelenleg is több vizsgálat folyik hivatali visszaélés és korrupció miatt. Berlin és Brüsszel egyhangú ítélete szerint a jelenlegi bukaresti kormány sem nem alkalmas, sem nem méltó a soros elnökség betöltésére.
Johannis és a kormány egyfajta hadiállapotban van egymással, ami megkérdőjelezi a román diplomácia cselekvőképességét, miközben májusban EP választások jönnek és lehet, hogy a márciusi Brexit rendezetlen lesz – annak összes politikai és gazdasági kockázatával együtt. Budapest egyelőre nem tudja, hogy Bukarest mire készül a politikai szempontból legkényesebb kérdéseknél, mint amilyen a menekültügyi rendszer (és azon belül a dublini rendelet) reformja, avagy a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajló 7-ik cikk szerinti eljárás.
Ott egy valódi legfőbb ügyész van
A Romániát 2017 januárja óta uraló, úgynevezett szociálliberális koalíció rendkívül zilált képet mutat, eddig 75 miniszter (!) fordult meg a kormányban. Victor Negrescu Európa-ügyi miniszter éppen két hónapja dobta be frusztráltan a törülközőt. Az egyre inkább euroszkeptikus kormányzat mindent átszövő korrupciója és az igazságszolgáltatás függetlensége elleni lépései miatt a karácsony előtti hetekben országos tüntetések törtek ki Bukarestben, Nagyszebenben és Kolozsváron.
Hazánkkal ellentétben viszont Romániának egy tekintélyes és aktív legfőbb ügyésze van Augustin Lazar személyében, akit a posztkommunista politikai maffia minden áron le akar szedni – Tudorel Toader igazságügyminiszter a napokban már másodszor kezdeményezte visszahívását állítólagos hivatali jogkörök túllépése miatt.
A Dragnea-által felügyelt, mindent átszövő politikai polipnak egyre kevesebb intézmény tud már ellenállni: éppen karácsonykor szabadon engedtek két korrupcióért elítélt, október eleje óta előzetes letartóztatásban lévő volt román tisztségviselőt Costa Ricán, miután egy román alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezte kiadatási kérelmük jogalapját.
Fidesz-segítség a bűnözőknek
|
| Káncz Csaba |
Az utóbbi napokban aztán kiderült, hogy az alkotmánybírósági döntés már jogerősen lezárt nagy korrupciós ügyekben is jogalapot teremt az ítélet megkérdőjelezésére. A taláros testület döntése így a börtönbüntetését töltő Dan Sova és Constantin Nita volt miniszterek számára is megnyitotta a börtön kapuját. A kormány által előterjesztett alkotmányossági panasz a román szociálliberális koalíció azon meggyőződésével áll összefüggésben, hogy a korrupcióellenes hadjárat ürügyén a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével egy - titkosszolgálati befolyás alatt álló - úgynevezett "párhuzamos állam" végzett politikai tisztogatást Romániában.
Romániát a Transparency International korrupciós ranglistáján az EU-ban csak Magyarország és Bulgária múlja alul. Hasonló a hasonlónak örül: a hazai kormánypárt az európai fórumokon teljes vállszélességgel támogatja a bűnözésben elmerülő poszt-kommunista román kormányzó pártot.
Az EP november 13-én szavazta meg a Románia jogállamiságáról szóló határozatot, kifejezve aggodalmát a román igazságügyi és büntetőjogi reformmal kapcsolatban, amely alááshatja a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést. S noha a jobboldali Európai Néppárt nagy része megszavazta a határozatot – ami nem meglepő, tekintve, hogy a román kormány nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) az európai szociáldemokraták, az S&D frakciójában ül –, a Néppártban ülő fideszeseknek nem ez volt a véleményük.
A néppártban összesen 10-en voltak, akik nemmel szavaztak, többnyire fideszesek: Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gyürk András, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám és Schöpflin György is nemet nyomott Románia elmarasztalására.
Közel húsz éve nem volt ekkora többség. 
