A ma megjelent Magyar Közlöny értelmében ismét lehet népszavazást tartani. Eddig a veszélyhelyzet miatt blokkolta az ilyen kezdeményezéseket a kormány (ideértve az időközi választásokat is), de a jelek szerint ezt az intézkedést szükségtelennek ítélték.
A jogszabály ma 8 órakor lépett hatályba.
Az egyik legfontosabb következménye pedig a fővárost érintheti: a dél-pesti régióba tervezett Fudan Egyetem miatt ugyanis az érintett - ellenzéki irányítású - önkormányzatok népszavazás kiírását helyezték kilátásba.
Erre tehát immár sort lehet keríteni, S bár fővárosi érintettségről írtunk, ez inkább az építkezés lokalizációjának tudható be - egyes politológusok szerint az ügynek országos kihatása lesz, politikai konzekvenciákkal. Magyarul: a mostani rezsimmel szembeni véleménynyilvánításnak tekintik a kezdeményezést.
A kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzeti intézkedéssel megszakított népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó határidők újrakezdődnek, vagyis úgy kell tekinteni rájuk, mintha most indulnának ezek az ügyek.
Visszatérve a Fudan-ügyre, Orbán Viktor miniszterelnök egy június eleji Kormányinfón jelentette be, hogy lehet népszavazás a projektről, és annak eredményét a kormány el fogja fogadni. Még aznap azonban kormánypárti képviselők olyan törvénymódosításokat nyújtottak be a parlamenthez, amelyekkel úgymond bebetonozták a beruházást, jogilag körbebástyázták a kínai együttműködésben (értsd: kínai beruházásból, de a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott) megálmodott projektet.
Kérdés ezek után, hogy egy népszavazás milyen hatással lehet Orbán nagy álmára, mindenesetre az akkori bejelentést követően Karácsony Gergely főpolgármester egy közösségi médiás posztban megerősítette, hogy amint lehetőség nyílik rá, elindítják a népszavazási eljárást.
A hatályos jogszabályok alapján egyébként a kezdeményezés elindításától számítva akár fél év is eltelhet, mire a a népszavazásra sor kerülhet. Ez az időtartam azonban a kezdeményezőre vonatkozó határidők szűkítésével rövidíthető. Vagyis a Fudan Egyetemről szóló népszavazásra valamikor a tél folyamán kerülhet sor - alig pár hónappal a 2022-es országgyűlési választás előtt. Bizonytalanságot jelent ugyanakkor a járvány negyedik (és a rákövetkező) hullámának kirobbanása, ami a veszélyhelyzeti intézkedések visszaállítására "kényszerítheti" a kormányt.
1986. április 26-án a csernobili atomerőműben egy végzetes tervezési hiba miatt a túlfuttatott 4-es reaktor egy rutinszerű leállítási kísérlet során felrobbant. 
