A karlsruhei bíróság határozata szerint a szövetségi kormány és a szövetségi parlament (Bundestag) túlterjeszkedett az alkotmányban rögzített adókivetési jogán, amikor 2010-ben bevezette a grammonkénti 145 eurós adót, amelyet a reaktorokban újonnan elhelyezett fűtőelemek után kellett megfizetni.
Az adót 2011-től 2016-ig szedték be. A bevétel elmaradt az évi 2,3 milliárd eurós várakozástól, mert a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására elkezdődött az úgynevezett energiapolitikai fordulat, amely a nukleáris energia használatának befejezését és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását hozta magával. Így az adó bevezetése óta egy sor atomerőművet leállítottak, azonban az üzemeltetők ezzel együtt is befizettek csaknem hatmilliárd euró fűtőelem adót.
Az E.ON mintegy 2,8 milliárd eurót, az EnBW 1,44 milliárd eurót, az RWE 1,7 milliárd eurót szeretne visszakapni az alkotmánybírósági döntés nyomán.
Németországban az energiapolitikai fordulat előtt 17 atomerőmű működött, jelenleg 8 üzemel, és 2022 végéig ezeket is leállítják.
A Tisza Párt elnöke ezúttal a kultúrális, valamint a tudomámyos és technológiai tárca leendő vezetőit mutatta be, továbbá egy potenciális kormánybiztost. 
