A költségvetési szervek látványosan visszafogták a beruházásaikat

A beruházási adatok kapcsán - mivel az első negyedév is megtorpanást mutatott - lehetett sejteni, hogy az egy évvel korábbi számoknál gyengébb lesz a második negyedéves adat. A háttérben húzódó okok viszont némi meglepetéssel szolgálnak. Az, hogy a nagyvállalatok óvatosak lettek kézenfekvő volt, a korábban beharangozott nagyobb beruházások csúszásáról korábban lapunk is írt. Az viszont, hogy a költségvetési szervek esetén is erős visszaesés várható, nem volt annyira egyértelmű, pedig ez is közrejátszott a most publikált gyengébb adatokban.

Az adatok azt mutatják, hogy a jegybanki programok és az állami ösztönzők ugyan több szektorban is jótékony hatással lehettek, így például a mezőgazdaság esetében, ahol a beruházások még növekedtek is idén. Ugyanakkor a kedvezőtlenné váló gazdasági környezetet még így sem sikerült ellensúlyozni, ezért összességében számottevő volt a beruházások visszaesése. Meg kell jegyezni, hogy az állami és jegybanki lépések nem voltak hiába valók, hiszen volt olyan, válság sújtotta ágazat, mint szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás, ahol vélhetőleg szinte kizárólag a támogatásoknak köszönhető, hogy nem volt még nagyobb visszaesés.

A KSH azt jelezte, hogy a beruházási tevékenység volumene 9,9 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 9,2, a négytizedet kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig ennél nagyobb mértékben, 11 százalékkal zsugorodott. Ez mindhárom mutató esetében az elmúlt három év legkedvezőtlenebb változását jelenti.

Egyértelműen a járvány számlájára írható, hogy számos korábban eldöntött beruházás a tervezettnél lassabban halad. Ahogy az is problémát jelent, hogy az iparban zászlóshajónak számító járműgyártás a tavasszal teljesen leállt, és a kapacitásokat azóta sem sikerült a korábbi szintre felpörgetni. Ez pedig vélhetőleg azzal jár, hogy a beruházásokat ezen a területen is visszafogják a vállalatok.

Mindez az adatok szintjén olyan módon jelentkezik, hogy a beruházási teljesítmény 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – több mint három év folyamatos növekedés után – 12 százalékkal csökkent. Kommentárjában a KSH is megjegyzi, hogy ebben kiemelt szerepet játszott az, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztési aktivitása visszafogottabb lett a járvány következtében kedvezőtlenné váló gazdasági környezet miatt.

Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések ennél is nagyobb mértékben (19%-kal) maradtak el a bázisidőszakitól. Ezt részben az okozta, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb értékben realizálódtak uniós források.

A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 10 százalékkal visszaestek. Három területet kivéve minden alágban jelentősen csökkentek a fejlesztések, a nagy súlyú járműgyártásban, a kohászat, fémfeldolgozásban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén pedig kiugró mértékben visszaestek. Hosszabb ideje folyamatban lévő, nagy értékű projektek révén jelentősen nőtt ellenben a volumen a villamosberendezés-gyártás, a gyógyszergyártás, illetve az élelmiszeripar területén.

Biztatónak nevezhető, hogy a lakásépítések továbbra is jól pörögtek, ám az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye így is 2,0 százalékkal csökkent. Ennek magyarázata, hogy az üzleti, kereskedelmi létesítményeknél komolyabb visszaesést regisztráltak.

A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumencsökkenése (9,6 százalék) folytatódott. Ez részben szintén költségvetési kérdés, hiszen elsősorban az infrastrukturális fejlesztések visszaesése miatt következett be. Emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások beruházásai is elmaradtak a bázisidőszakitól.