A decemberi adatokhoz képest három százalékkal emelkedett az első alkalommal nemzetközi védelem iránt az Európai Unió valamely tagállamában beadott kérelmek száma januárban - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
A jelentés szerint januárban 84 740 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal menedékjog iránti kérelmet az uniós országokban, ami 2435-tel, azaz 3 százalékkal haladja meg a 2022 decemberében feljegyzett adatokat. Az előző hónapokhoz hasonlóan 2023 januárjában is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (12 960), őket az afgánok (11 055) és a törökök (5625) követték.
A legtöbb menedékkérő Németországban (30 450), Franciaországban (13 520), Spanyolországban (10 885), Olaszországban (8415) és Ausztriában (4095) fordult az illetékes hatóságokhoz.
Az EU egészében 2023 januárjában egymillió emberre 190 elsőalkalmas menedékkérő jutott. Az EU tagországai közül az első alkalommal menedéket kérelmezők aránya Cipruson volt a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 779 kérelmező jutott az év első hónapjában. Ciprust Ausztria (456) követte. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt (1) Magyarországon figyelték meg - közölték.
Ez év januárjában 3100 felnőtt kísérő nélküli kiskorú nyújtott be első alkalommal menedékkérelmet az EU-ban, ami 2022 decemberéhez képest 6 százalékos növekedést jelent. A legtöbb kísérő nélküli kiskorú Afganisztánból (1195) és Szíriából (850) érkezett. Közülük a legtöbben Németországban (1465), Ausztriában (300), Hollandiában (260), Görögországban (245) és Belgiumban (215) fordultak az illetékes hatóságokhoz.
A jelentés kiemelte: Oroszország Ukrajna elleni, 2022. február 24-én indított háborúját követően jelentősen megnőtt az ukrán állampolgárságú elsőalkalmas menedékkérők száma. A 2022 februárjában feljegyzett 2105-ről 2022 márciusára 12 190-re ugrott a kérelmezők száma, majd folyamatosan csökkent, 2023 januárjában 1030 ukrán állampolgárságú kérelmezőt vettek nyilvántartásba. A csökkenés okai között szerepel, hogy az Ukrajnából elmenekültek ideiglenes védelemre regisztrálhatnak, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak - jegyezték meg.
(MTI)
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át. 
