|
| Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
Mint ismeretes, a jogállami elvek súlyos sérülésének egyértelmű kockázata miatt az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi az EU-Szerződés 7-ik cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. A testületnek az a meggyőződése, hogy a lengyel igazságszolgáltatás 13 törvény elfogadása után a kormányzó többség politikai ellenőrzése alá került. A folyamat elindításához legalább 22 tagállam támogató szavazatára és az Európai Parlament beleegyezésére van szükség.
Kelet-nyugati hasadás
A Bizottság első alelnöke emlékeztetett rá, hogy a 13 törvény együttesen felér a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó elv megkérdőjelezésével. Példaként hozta fel azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek az igazságügyi miniszter és/vagy a köztársasági elnök belátására bízzák bírák visszahívását, nyugdíjazását vagy kinevezését.
Budapest és Prága az utóbbi órákban támogatásáról biztosította Varsót. Berlin és Párizs viszont szilárdan a Bizottság oldalán áll. Az elizolálódott brit miniszterelnök tegnap írt alá védelmi megállapodást a lengyel kormánnyal, de Theresa May ígéretet tett arra, hogy a jogállami aggodalmaknak hangot ad találkozóin.
Az EU tagállamai az Általános Ügyek Tanácsában jövő pénteken szavaznak a Bizottság javaslatáról és négy-ötödös támogatottság elég a döntés meghozatalához. De a szankciók tényleges meghozatala előtt az EU-27-eknek (mínusz Lengyelország) egyhangú döntés kell, amellyel kapcsolatban Budapest már számos esetben hangsúlyozta, hogy meg fogja vétózni Varsó szavazati jogának esetleges felfüggesztését.
2020-ban törés jöhet
A Spiegel beszámolója szerint lehet, hogy a magyar vétó miatt a végén nukleáris petárda lesz a rettegett 7-es paragrafusból. A befolyásos és általában rendkívül jól értesült hetilap szerint Lengyelország nem vonja vissza a vitatott törvényeket, sőt a Bizottság alelnöke legutóbb már időpontot sem kapott Varsótól az egyeztetésre. Nem reagáltak a lengyelek az unió leveleire sem.
|
| Káncz Csaba |
Márpedig a fenyegetőzés pont akkor érkezik a térségünkbe, amikor Kelet- és Nyugat-Európa között az árkok évtizedek óta nem látott mélységűek lettek. A Süddeutsche Zeitung szerint az új demokráciák, Lengyelországtól Szerbiáig szétzúzzák a jogállamot és az unió tétlenül figyeli, amint fuccsba megy a hitelessége. A lap szerint lengyel példa azt mutatja, milyen védtelen a demokrácia, ha egy egy jogsértésre kész kisebbség uralma alá vonja a parlamentet és a kormányt, amikor a lakosság nem fejt ki tömeges ellenállást, amikor az államfő nem gyakorolja ellenőrző funkcióját.
Renata Mienkowska, lengyel politológus szerint ráadásul a jelenlegi kormánynak nem biztos, hogy érdeke 2020 után az EU-ban maradni, amikor várhatóan kevesebb felzárkóztatási pénzek érkeznek majd az országba az új költségvetési ciklus keretében. „Ha Varsónak nem fizetődik ki, Lengyelország búcsút mondhat. Sajnálom, hogy azt kell mondanom, de Varsó kiválása abszolút lehetséges”.
Káncz Csaba jegyzete.
Egy jelölt személye ismert a német államfői posztra. 
