A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 13,6 százalékos, valamint a jövő évi 12,4 százalékos várakozásunkat.
Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt szeptembertől pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése.
A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése ellensúlyozza. háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenik, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.
A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25 százalékot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. Az év végéig kissé 21 százalék fölé emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is.
A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés.
Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70 százalékkal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelenik meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülnek.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 35,2 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak szeptemberben 22,4 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 42,9 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 46,6 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 25,1 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 24,5 százalékkal emelkedtek.
Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 42,1 százalékkal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek. Az étolaj ára 5 százalékkal, a liszté 23,1 százalékkal, a cukoré 10,9 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A tojás ára 53,7 százalékkal, a margariné 61,2 százalékkal emelkedett.
Szeptemberben a kenyér 76,2, a péksütemények 48,1, a száraztészta 60,2, az édesipari lisztesáruk 42 százalékkal drágultak, míg a gyümölcsök árai 18,1 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 26,4, az éttermi étkezésé 25,7 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 13,2 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 11,1, a szeszes italoké 16,5 százalékkal emelkedett.
Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 16,7 százalékkal drágultak a használtautó árak is. A vezetékes gáz 221, az áram 28,9, a palackos gáz 45, a tűzifa 43,8 százalékos drágulása miatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 12,9 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 5,8 százalékos volt az üzemanyagárak plafonja miatt (míg a benzin piaci ára ennél 45, a gázolajé 71 százalékkal magasabb), de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 27,7, valamint az állateledeleké 45,5 százalékra.
Érdemben, 24 százalék felett drágultak a háztartási vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. 8,2 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül a nyári szezont követően 8,8 százalékra lassult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 12,6 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 22,8 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 21,1, a járműjavításé pedig 20,5 százalék volt.
Suppan Gergely, Magyar Bankholding
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
