Elképesztő ugrás a magyar élelmiszerárakban: októberben minden rekord megdőlt

Nagyon nehéz idők - fájdalmas folyamatok az élelmiszerboltokban

Miközben gyakorlatilag az élet minden területén érezzük, hogy rohamtempóban emelkednek az árak, az élelmiszerek terén különösen fájdalmas folyamatokkal kénytelenek szembesülni a magyarok. A Privátbankár.hu Árkosár-felmérése hónapok óta 30 százalék fölötti éves áremelkedést mutat ki a hazai hipermarketekben arra a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosárra, ami egy átlagos magyar család havi nagybevásárlását hivatott leképezni - immáron több mint 15 és fél éve. Mivel módszertanunk egyszerűbb és a felmérésbe bevont üzletek köre lényegesen szűkebb, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos módszertana, gyakorlatilag egy hónappal a hivatal előtt járunk a folyamatok bemutatásában. A KSH legutóbb az augusztusra vonatkozó adatokat tette közzé, amelyben már náluk is 30 százalék fölötti a drágulás üteme az élelmiszerek tekintetében. A hivatalos (szeptemberre vonatkozó) statisztika kedden jelenik meg, reggel 9 órakor - szokásainknak megfelelően egy nappal ezelőtt közzétesszük saját legfrissebb felmérésünk eredményeit is.

Ez pedig sajnos semmi reményre nem ad okot, egyáltalán nem látszik a fény az alagút végén. A Magyar Nemzeti Bank az általános infláció szintjének tetőzését csak a következő hónapokra várja, 20 százalékos vagy azt meghaladó szinteken (15,6 százalék volt a legutóbbi adat) - ha az élelmiszerárakat nézzük, akkor valóban számíthatunk további emelkedésre. 

2022 októberében ugyanis minden eddiginél nagyobb áremelkedést mértünk a hazai hipermarketekben.

Ennyit az árstopról

Október 7-én jártuk végég az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára. Abban persze nem ért minket meglepetés, hogy az árstoppal érintett termékeknél nem mértünk áremelkedést - a 2021. október közepi szinten kell árusítani az árstopos termékeket, így ezeknél gyakorlatilag ugyanazokat az árakat látjuk, mint az egy évvel ezelőtti felmérésünk esetében. (Ahol minimális eltérés van, az csak abból adódik, hogy mi a hó elején írjuk össze az árakat - ahol van ebből adódóan különbség, az is csak pár forintos.)

Az intézkedést az év végéig meghosszabbították - hogy ez egy átlagos vásárló számára mennyire nem ér semmit, az jól látszik azon, hogy gyakorlatilag minden más termék körében rendkívül jelentős áremelkedés látszik, a legkisebb is 12 százalékos az árstopon kívüli termékek körében, a legnagyobb pedig bőven meghaladja a 100 százalékot. Bizonyos, hogy ebben az árstopnak is van szerepe - kimutathatatlan, mennyivel drágulna valójában mondjuk a rizs vagy a kávé, ha nem kellene veszteséget elkönyvelniük a láncoknak a csirkemellen vagy az étolajon.

Egyetlen kivétel van: az általunk vizsgált tömény szeszesital csak 6,8 százalékkal drágább most, mint tavaly - az adóváltozások miatt ugyanis már tavaly is rendkívül drágán adták, így kevesebbet emelkedett most az ára. Ez azonban az alapélelmiszereket keresőknek kevés vigaszt nyújt, hacsak nem akarják feledtetni a pénztárnál szerzett sokkoló élményt egy féldecivel.

Már közelebb van a 40 százalékhoz az áremelkedés, mint a 30-hoz

Három hónapnyi 30 százalékot meghaladó éves drágulás után az már nem meglepő, hogy újra hármassal kezdődik a Privátbankár Árkosár éves árindexe, a végeredmény azonban mégis sokkoló: 

2022 októberében 35,9 százalékra gyorsult az éves áremelkedés mértéke a hazai hipermarketekben.

Ez nemcsak óriási csúcsot jelent a felméréssorozat 15 éves történetében, hanem akár úgy is olvasható: az éves átlagos élelmiszerár-emelkedés szintje immár közelebb van a 40 százalékhoz, mint a 30-hoz. Ahogy az egyes élelmiszerek körében is szinte teljeskörű volt az áremelkedés, úgy az áruházak tekintetében is: nem egyetlen lánc kiugró drágulásának köszönhető az óriási csúcs, szinte mindhárom vizsgált áruházban ugyanakkorát emeltek tavalyhoz képest. Rendkívül kicsi a szórás, az Auchan 33,8 százalékkal lett drágább, mint tavaly októberben, a Tesco 35,6-tal, az Intersparban pedig 38,4 százalékkal kerül többe a nagybevásárlás, mint egy évvel ezelőtt. A legolcsóbb és a legdrágább áruház között nincs 6 százaléknyi különbség sem, ami ezen a szinten mindössze 1 888 forintot jelent - érdemben nem lehet spórolni az áruházak váltogatásával. A módszertanunk tehát működik - nincs mese, valóban ennyit drágult az élelmiszer Magyarországon.

Egyetlen hónap alatt is szembeszökő az áremelkedés: 3,7 százalékkal, 1 171 forinttal került többe a nagybevásárlás októberben, mint szeptemberben. A már említett éves 35,9 százalékos áremelkedés forintban kifejezve viszont egészen sokkoló: felmérésünk eredményei alapján

8 619 forinttal többet kell a kasszánál hagyni a nagybevásárlásnál most, mint tavaly októberben.

Aki azzal próbálkozna, hogy mindent ott vásárol meg, ahol a legolcsóbban adják, az sem nyerhet sokat: ennek a nehezen kivitelezhető logisztikai mutatványnak mindössze 2900 forintos spórolás lenne a jutalma. Ez pedig elenyésző a teljes kosárértékhez képest: a rekordszintű áremelkedésnek köszönhetően ugyanis átlagosan

32 605 forintba kerül már a családi nagybevásárlás 2022. októberében.

Ez természetesen sosem látott érték, még 32 ezer forint fölött sem járt soha a számla végösszege a bő 15 éve végzett felméréssorozatunk történetében.

Semmi jele a vasárnapi boltzárnak - inkább akcióznak

Aki mégis spórolni akar, annak az akciókat kell vadásznia, amelyek továbbra is egyre  gyakrabban vannak az egyes áruházláncok hűségprogramjaihoz kötve. Most aztán végképp érdemes ezekre regisztrálni, a kártyákat magunkat tartani, vagy még inkább az applikációkat letölteni és fizetéskor a kasszánál használni. Ezzel ugyanis értelmezhető kedvezményeket érhetünk el. A Tesco legújabb akciója egyébként, hogy vasárnap a vásárlás végösszegéből 5 százalék kedvezményt kapnak a clubcardosok - ez egyben válasz arra a találgatásra, hogy vajon lesz-e vasárnapi boltzár az elszálló energiaárakra adott reakcióként.

Úgy tűnik, önkéntes alapon, saját hatáskörben biztosan nem - inkább megpróbálják felpörgetni a hét egyébként legalacsonyabb forgalmú napját az áruházak. (Más kérdés, hogy a hírek szerint ha központilag rendelnének el vasárnapi boltzárat, tehát a versenytársak is biztosan bezárnának, azt az élelmiszer-kiskereskedők egyáltalán nem bánnák.)

Mi drágult a legjobban? Mi a legkevésbé?

A bevezetőben azt írtuk, különösen fájdalmas az élelmiszerek áremelkedése a magyaroknak. Ez két okból is igaz: az élelmiszerek nagyobb súlyt képviselnek az alacsonyabb jövedelműek, a nyugdíjasok kosarában, így ha ez a termékkör az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben drágul, az sokkal jobban megterheli az ő költségvetésüket, mint a magasabb jövedelműekét. A bérek, nyugdíjak emelését is jellemzően az átlagos infláció szintjéhez igazítják - pedig ahogy látható, ennél sokkal nagyobb drágulást is érzékelhetnek az érintettek a saját fogyasztói kosarukon. A másik szempont, ami miatt itthon jobban fáj a drágulás, az az adatok nemzetközi összehasonlításából fakad: ahogy korábbi cikkünkben a kenyér példáján bemutattuk, egész Európában kiugró adatokat láthatunk az élelmiszerárakban, sehol sem nőtt annyival a kenyérár, mint nálunk.

Sajnos ezen a fronton is rossz hírt hozunk: a folyamat tovább gyorsult, 

októberben már 111 százalékkal kerül többe a kenyér, mint egy éve. 

Még a duplájánál is többe kerül tehát most a kenyér (és ezzel a többi péksütemény is), mint egyetlen évvel ezelőtt. És ezzel még nem is lett rekorder az Árkosárban a kenyér: az árstopon kívüli (tehát nem a 2,8, hanem az 1,5 százalékos zsírtartalmú) tej ugyanis 116 százalékkal kerül többe, mint egy éve. Ez rámutat az árstop piactorzító hatására is: az elméletben alacsonyabb beltartalmú termék most már jellemzően többe kerül, mint a magasabb beltartalmú. És ezzel még nincs vége a dupla áron adott termékeknek:

a tejföl ára 105 százalékkal, a tojásé 102 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Ez tehát egy újabb keserű csúcsdöntés: még sosem fordult elő felméréssorozatunkban, hogy a 30-ból 4 termék ára is megduplázódjon egyetlen év alatt. Ettől nincs sokkal lemaradva a krumpli (+89 százalék) sem.

Ha azt a terméket keressük, ami - az árstopon kívül - a legkevésbé drágult, akkor ahogy jeleztük, a pohárhoz kell nyúlnunk: a vizsgált tömény szeszesital "csak" 6,8 százalékkal drágább most, mint egy éve. Ezzel ez egyetlen nem árstopos termék, aminél 10 százalék alatti éves áremelkedést mértünk.

Havi legolcsóbbak: sütőtök, hagyma, méz

Végül ezúttal is kiválasztottunk három élelmiszert, hogy - az Árkosár-felmérés általános módszertanától eltérve - megvizsgáljuk, hol lehet őket beszerezni márkától és minőségtől függetlenül a legolcsóbban.

A sütőtöknek épp szezonja van, sütőben elkészítve magában, köretként vagy akár levesnek megfőzve is kedvelt étele az ősznek. Jó hír, hogy mindhárom áruházban találtunk magyar termést: a legolcsóbb a Tescóban volt kilónként 249 forintért, az Auchanban 349-ért adtak másodosztályba sorolt sütőtököt, az Intersparban pedig 449 forintba került kilója.

A vöröshagymával már nem volt ekkora szerencsénk: szeptemberben érkeztek a hírek arról, hogy a külföldi verseny és az aszály miatt gyakorlatilag megszűnt a magyar hagymatermesztés, a híres makói hagymát már csak a korábbi terület töredékén termelik. Ez meglátszik az áruházak kínálatán is: a legolcsóbb vöröshagymát a Tescóban találtuk, 399 forintos kilónkénti áron, szlovákiai importból. Az Auchan és az Interspar egyaránt 499 forintért kínált hagymát - előbbi magyar termést, utóbbi pedig osztrák hagymát adott ennyiért.

A hidegebb idők beköszöntével mézből is több fogy a háztartásokban (már persze ha jut erre pénz a "kötelező körök" megvásárlása, kifizetése után). A legolcsóbbat az Intersparban találtuk, 2665 forint volt a sajátmárkás virágméz kilója. A Tescóban az Aranynektár Kft. magyar virágméze 3705 forintba került kilónként, az Auchanban pedig a sajátmárkás, magyar virágmézet 3798 forintos kilónkénti áron kínálták.