Az, hogy Magyarországon drágul a kenyér, aligha új hír bárkinek, aki megfordult az elmúlt hónapokban egy boltban, sőt laptársunk, az mfor.hu nyár eleji cikkében is arról számolt be, hogy májusban egyedül az Európai Unió legszegényebb országaként emlegetett Bulgáriában drágult nagyobb ütemben a kenyér ára a 2021-es árszinthez képest, mint Magyarországon. Nos, ez azóta csak rosszabb lett.
Magyarország Európa élén
Az Eurostat által közzétett adatok szerint augusztusban Magyarországon 65,5 százalékkal emelkedett a kenyér átlagára a 2021-ben mérthez képest, ez pedig egész Európában kiugró drágulás – ezzel egyébként aligha lehet vitatkozni, hiszen a második legnagyobb drágulást jegyző Litvániában már „csak” 33,3 százalékkal emelkedtek az árak. A Magyarország szempontjából mindig érdekes többi V4-ország közül a legjelentősebb áremelkedést Szlovákiában mérték 32,2 százalékkal, míg a régióban Romániában emelkedett a legkevésbé a kenyér ára augusztusban 25,2 százalékkal.
Az áremelkedés üteme nem lassult, sőt…
Ahogy már említettük, laptársunk korábban arról írt, hogy Magyarországon a kenyér drágulásának mértéke az európai élvonalba került, ám ekkor a hazai szint még annyira nem ugrott ki a többi tagállamé közül.
Azonban ahogy az az általunk készített grafikonon is látszik, a hazai kenyérárak lényegesen nagyobb lendülettel drágulnak, mint a régió bármelyik másik országában – vagy éppen a korábbi listavezető Bulgáriában. Természetesen arról nincsen szó, hogy az infláció nem jelent volna meg más országokban, de Magyarországgal ellentétben a régióban mintha az lenne a jellemző, hogy a nagyobb kilengések és árugrások után most a nyár vége stagnálást hozott a kenyér árában. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy mind Szlovákia, mind Románia szintén közvetlen szomszédja Ukrajnának, ennek ellenére mintha mégsem sújtaná őket annyira a magyar kormány által sokat emlegetett háborús infláció.
A valóság csak kellemetlenebb lehet ennél
A Privátbankár.hu idén 15. éve készíti Árkosár-felmérését, amelyben három hazai hipermarket kínálatának árszínvonalának alakulását vizsgálják kollégáink – ezen felmérésünk számai azon az árakon alapulnak, amelyekkel az átlagos vásárló is találkozik a boltokban. Augusztusban az Árkosár-felmérés készítői azt tapasztalták, hogy egy kiló kenyér 98 százalékkal volt drágább, mint az ezt megelőző évben – azaz hogyha ténylegesen a mindennapokban is tapasztalt áremelkedést vennénk alapul az Eurostat összehasonlításában is, elképzelhető, hogy a különbség a hazai árszint változása és más országoké közt még nagyobb lenne.
Mit hozhatnak a következő hónapok?
Röviden összefoglalva: nem sok jót. A kenyérárak felett jelenleg kis túlzással sötét felhők sorakoznak, hiszen nem lehet elmenni azok mellett a tényezők mellett, amelyeket Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke említett néhány napja az RTL Híradóban. Az elnök elmondása szerint közel háromszorosára emelkedtek a lisztárak, amely után októberben információik szerint újabb áremelést terveznek a malomipari cégek, mindeközben pedig a megugró energiaárak, bérek és logisztikai költségek is plusz terheket jelentenek – derült ki az RTL portálján megjelent nyilatkozatból. Mindezek mellett egyébkén a bérszínvonal emelkedése is a költségek emelkedéséhez vezetett, így hatva a termékárak további növekedésére.
A kiadások nagyjából 10-15 százalékát jelentő energiaköltségek esetében ugyanakkor elképzelhető, hogy a szektor segítséget kap, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hétvégi Kormányinfón arról beszélt, hogy a feldolgozóipari energaintenzív kis- és középvállalkozások számára elérhető lesz egy olyan támogatási program, amely keretében a kormány 2022 októberében, novemberében és decemberében a cégek energiaköltség emelkedésének felét átvállalja, valamint támogatja az energiahatékonyságot növelő beruházásokat.
Kérdés azonban, hogy mindez mekkora tényleges segítséget jelent majd, hiszen a támogatási program október elsején nyílik meg – ez a szeptemberben bajban lévő cégeknek már lehet, hogy késő lesz.
Összességében azt, hogy mekkora a baj, mi sem jelzi jobban, mint a szeptember elején készített Árkosár-felmérésünk. E szerint szeptemberben egyértelműen feljebb kúszhat Magyarországon a kenyér inflációja hivatalosan is, hiszen kollégáink egészen elképesztő, 124,2 százalékos áremelkedést láttak a hazai hipermarketekben a tavaly felvett adatokhoz képest.
Lehet, hogy jobban jár, aki hozzászokik a kenyérsütéshez? Korábbi cikkünkben ennek is utánaszámoltunk:
Fico szerint az uniós forrásokból megvalósult beruházásokkal semmi gond nincs. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
