Egy év alatt, júliustól júliusig 395-ről 670 forintra drágult a fehér kenyér és 343-ról 590-re a félbarna kilója a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ez 70, illetve 72 százalékos emelkedés. Ez talán a legjobban dráguló termék a magyarok mindennapi életében, és még valószínűleg nincs vége. A nyáron is egyre-másra születtek olyan cikkek a sajtóban, amelyek szerint további 30-40 százalékkal drágulhat a kenyér.
Az okokat persze már ismerjük, de nézzünk egy megoldást. A kereskedelemben nagyjából 22 és 40 ezer forint között is kaphatók különböző ismert márkájú, például szlovén, német, valamint más EU-s gyártmányú kenyérsütő gépek. A kisebbek egy kilós vagy 900 grammos, a nagyobbak másfél kilós kenyeret tudnak sütni egyszerre. Nézzük, mennyiért.
Az áram itt nem sokat számít
Egy 900 grammos kenyérhez a géphez mellékelt recept szerint nagyjából fél kiló liszt kell, ami az állami rendelet (az "árstop") és a KSH alapján kilónként 203 forintért is megvehető. (Már amikor kapható.) A cukornál és étolajnál számoljunk szintén az árstopos 260, illetve 713 forinttal. (Egyes boltláncoknál alacsonyabb árak is előfordulnak.)
A KSH “Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára” című táblázata szerint 36,6 forintba került eddig egy kWh elektromos áram, és vélhetően ez után is ennyibe fog a kisebb fogyasztóknak, átlag alatti fogyasztás esetén. A mi kenyérsütő gépünk például 550 wattos, a legrövidebb programja két óra tíz perces, a leghosszabb közel négy órás. Ám a valóságban az idő nagy részében a gép nem csinál semmit (amíg a tészta kel), így az egy kilowattóra fogyasztás, amivel számoltunk, nagy valószínűséggel erős túlbecslés.
A kétszáz forintos kenyértől a magos biolisztig
Ilyen feltételezésekkel mintegy 226 forintból ki lehet hozni egy kiló fehér kenyeret, a KSH szerinti bolti ár alig több mint harmadából. Másik nézőpontból nézve, egy kiló kenyéren 444 forintot spórolunk átlagosan. Ha hetente kettőt sütünk, az már 888, ami havonta 3700-3900 forint körül van. Évente pedig nagyjából 46 ezer forintnál járunk. A kisebb, egy-két személyre szabott vagy a nagyobb, 4-5 fős családnak alkalmasabb kenyérsütő gépek úgy fél év alatt megtérülhetnek ezen számítások alapján.
Egy 900 grammos teljes kiőrlésű kenyér költsége* |
||
| Olcsóbb | Drágább | |
| anyagokból | anyagokból | |
| Olaj, 36 g | 26 | 144 |
| Cukor, 23 g | 6 | 21 |
| Só, 14 g | 2 | 4 |
| Finomliszt, 280 g | 57 | 140 |
| Teljes kiőrlésű liszt, 220 g | 101 | 169 |
| Tejpor, 21 g | 0 | 81 |
| Gyorsélesztő 3 g | 20 | 20 |
| Áram (550W, kb. 2 óra) | 37 | 37 |
| Összesen | 248 | 615 |
| 1 kg-ra vetítve | 275 | 683 |
| *Kenyérsütő géppel. | ||
De ez csak a sima, egyszerű kenyér volt. Ízesített, teljes kiőrlésű, magos stb. kenyereket a boltokban kilónként 1000 forint alatt már egyre ritkábban kapni. A mellékelt számítás szerint olcsóbb anyagokból és tejpor nélkül 275, drágább, minőségi teljes kiőrlésű bioliszttel (700-800/kiló) és olívaolajjal, barna cukorral, tejporral pedig 683 forint lesz egy kiló teljes kiőrlésű kenyér. Ha még szórunk bele egy-egy marék lenmagot és napraforgómagot is, akkor további körülbelül 40-70 forinttal drágább.
Ha valaki már rutinos, akkor tíz perc sincs a hozzávalók bekészítése, a többit a gép végzi. De milyen a géppel készült kenyér? Két hónap tapasztalatai alapján, finom. Kicsit bővebben: még a kevésbé jól sikerült is jobb, mint az olcsó, spórolós bolti kenyér. De leginkább olyan, amilyenre te sütöd, és ez a legjobb benne. Az interneten százával vannak receptek, érdemes kísérletezni.
Minden fenékig lekvár
Tegnap a piacon egy kiló kimért házi lekvár a gyümölcstől függően 2000 és 2600 forint között volt. A második kalkuláció szerint ezt is ki lehet hozni durván feléből, harmadából, esetleg negyedéből is. A költség főleg a gyümölcstől, kisebb mértékben a cukor árától függ. Ha nem is lesz olyan, mint a nagymamádé, jobb lehet, mint sok bolti termék. Ami pedig nem mellékes, tartósítószerek, ízfokozók és más vegyi anyagok nélkül is meg lehet csinálni, akárcsak a kenyeret.
Egy adag lekvár (kb. 1,4 kg) becsült költsége* |
||
| Olcsóbb | Drágább | |
| anyagokból | anyagokból | |
| Gyümölcs, 900-1000 g | 600 | 1200 |
| Cukor, 0,5 kg | 120 | 200 |
| Zselatin | 200 | 300 |
| Áram (550W, 2 óra) | 37 | 37 |
| Összesen | 920 | 1700 |
| 1 kg-ra vetítve | 657 | 1214 |
| *Kenyérsütő géppel. | ||
A gépekkel többnyire joghurtot, tésztát, kalácsokat és süteménytésztákat is lehet készíteni.
Pár apró tanács
1. Tény, hogy a kenyérsütő gépek elég zajosak. Nagy előnyük, hogy időzítőt is alkalmaznak, be lehet állítani például, hogy pontban reggel hétkor szeretnénk a friss kenyeret. Ezért a miénket a fürdőszobába száműzzük éjszakára.
2. A hozzávalók sorrendje fontos.
- Először a folyadékok és a cukor, só.
- Majd a liszt és más porok,
- és csak a legvégén, a tetejére megy az élesztő.
3. A lenmagot nem árt pár órával korábban beáztatni, vagy ha időzítőt használunk, a vízbe szórni.
