Egy év alatt, júliustól júliusig 395-ről 670 forintra drágult a fehér kenyér és 343-ról 590-re a félbarna kilója a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ez 70, illetve 72 százalékos emelkedés. Ez talán a legjobban dráguló termék a magyarok mindennapi életében, és még valószínűleg nincs vége. A nyáron is egyre-másra születtek olyan cikkek a sajtóban, amelyek szerint további 30-40 százalékkal drágulhat a kenyér.

Az okokat persze már ismerjük, de nézzünk egy megoldást. A kereskedelemben nagyjából 22 és 40 ezer forint között is kaphatók különböző ismert márkájú, például szlovén, német, valamint más EU-s gyártmányú kenyérsütő gépek. A kisebbek egy kilós vagy 900 grammos, a nagyobbak másfél kilós kenyeret tudnak sütni egyszerre. Nézzük, mennyiért.

Az áram itt nem sokat számít

Egy 900 grammos kenyérhez a géphez mellékelt recept szerint nagyjából fél kiló liszt kell, ami az állami rendelet (az "árstop") és a KSH alapján kilónként 203 forintért is megvehető. (Már amikor kapható.) A cukornál és étolajnál számoljunk szintén az árstopos 260, illetve 713 forinttal. (Egyes boltláncoknál alacsonyabb árak is előfordulnak.)

A KSH “Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára” című táblázata szerint 36,6 forintba került eddig egy kWh elektromos áram, és vélhetően ez után is ennyibe fog a kisebb fogyasztóknak, átlag alatti fogyasztás esetén. A mi kenyérsütő gépünk például 550 wattos, a legrövidebb programja két óra tíz perces, a leghosszabb közel négy órás. Ám a valóságban az idő nagy részében a gép nem csinál semmit (amíg a tészta kel), így az egy kilowattóra fogyasztás, amivel számoltunk, nagy valószínűséggel erős túlbecslés.

A kétszáz forintos kenyértől a magos biolisztig

Ilyen feltételezésekkel mintegy 226 forintból ki lehet hozni egy kiló fehér kenyeret, a KSH szerinti bolti ár alig több mint harmadából. Másik nézőpontból nézve, egy kiló kenyéren 444 forintot spórolunk átlagosan. Ha hetente kettőt sütünk, az már 888, ami havonta 3700-3900 forint körül van. Évente pedig nagyjából 46 ezer forintnál járunk. A kisebb, egy-két személyre szabott vagy a nagyobb, 4-5 fős családnak alkalmasabb kenyérsütő gépek úgy fél év alatt megtérülhetnek ezen számítások alapján.

De ez csak a sima, egyszerű kenyér volt. Ízesített, teljes kiőrlésű, magos stb. kenyereket a boltokban kilónként 1000 forint alatt már egyre ritkábban kapni. A mellékelt számítás szerint olcsóbb anyagokból és tejpor nélkül 275, drágább, minőségi teljes kiőrlésű bioliszttel (700-800/kiló) és olívaolajjal, barna cukorral, tejporral pedig 683 forint lesz egy kiló teljes kiőrlésű kenyér. Ha még szórunk bele egy-egy marék lenmagot és napraforgómagot is, akkor további körülbelül 40-70 forinttal drágább.

Ha valaki már rutinos, akkor tíz perc sincs a hozzávalók bekészítése, a többit a gép végzi. De milyen a géppel készült kenyér? Két hónap tapasztalatai alapján, finom. Kicsit bővebben: még a kevésbé jól sikerült is jobb, mint az olcsó, spórolós bolti kenyér. De leginkább olyan, amilyenre te sütöd, és ez a legjobb benne. Az interneten százával vannak receptek, érdemes kísérletezni.

Minden fenékig lekvár

Tegnap a piacon egy kiló kimért házi lekvár a gyümölcstől függően 2000 és 2600 forint között volt. A második kalkuláció szerint ezt is ki lehet hozni durván feléből, harmadából, esetleg negyedéből is. A költség főleg a gyümölcstől, kisebb mértékben a cukor árától függ. Ha nem is lesz olyan, mint a nagymamádé, jobb lehet, mint sok bolti termék. Ami pedig nem mellékes, tartósítószerek, ízfokozók és más vegyi anyagok nélkül is meg lehet csinálni, akárcsak a kenyeret.

A gépekkel többnyire joghurtot, tésztát, kalácsokat és süteménytésztákat is lehet készíteni.

Pár apró tanács

1. Tény, hogy a kenyérsütő gépek elég zajosak. Nagy előnyük, hogy időzítőt is alkalmaznak, be lehet állítani például, hogy pontban reggel hétkor szeretnénk a friss kenyeret. Ezért a miénket a fürdőszobába száműzzük éjszakára.

2. A hozzávalók sorrendje fontos.

• Először a folyadékok és a cukor, só.
• Majd a liszt és más porok,
• és csak a legvégén, a tetejére megy az élesztő.

3. A lenmagot nem árt pár órával korábban beáztatni, vagy ha időzítőt használunk, a vízbe szórni.