|
|
Angela Merkel, Németország kancellárja - Forrás: Wikipedia Commons, Fotó: א (Aleph) |
A szociáldemokraták továbbra is a választási program alapjait fektetnék le a kancellárjelölt kinvezése előtt, de sok elemző szerint a hivatalban lévő kancellár bejelentése miatt lépéskényszerbe került a párt, ami csak tovább sürgeti a döntést.
Sigmar Gabriel mellett Martin Schulzot tartják még lehetséges jelöltnek, aki az Európai Parlament (EP) elnöki megbízatásának lejárta után a német belpolitikában tervezi folytatni pályafutását. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy vállalná-e a kancellárjelöltséget. Sajtóértesülések szerint bár foglalkoztatja a feladat, csak akkor vállalná, ha megkapja a pártelnöki tisztséget is - azt azonban Sigmar Gabriel nem akarja átadni.
Egyszerre külügyminiszter és kancellár?
Schulzot ugyanakkor a februártól megüresedő külügyminiszteri pozícióra is esélyesnek tartják, és nem csak saját pártja vélekedik így. Az EP távozó elnökének "jóval nagyobb nemzetközi tapasztalata van, mint sok más politikusnak, akiből külügyminiszter lett" Németországban - mondta Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának CDU-s elnöke, aki szerint Martin Schulz a német diplomácia vezetőjeként nagyban hozzájárulhatna az uniós integráció előmozdításához.
A szakértők elképzelhetetlennek tartják, hogy Schulz egyszemélyben legyen kancellár és külügyminiszter, mivel a két feladat – a nemzetközi feszültségek miatt – egyeztethetetlen.
Amennyiben a kormányfői tisztséget Angela Merkel és Sigmar Gabriel pályázná meg, a németek csaknem kétharmada, 63 százaléka azt támogatná, hogy maradjon egy negyedik ciklusra is jelenlegi pozíciójában a 2005 óta hivatalban lévő kancellár, és csak 25 százalék támogatná Sigmar Gabriel kancellári tisztségét.
|
Miért idegesek a németek Trump megválasztása óta? Az amerikai választások óta a német sajtó újrafegyverkezést követel, hiszen véleményük szerint Trump eltávolodott a nyugati értékektől és annak megőrzésére mostantól Berlin hivatott. Az idegesség nemcsak a német politikát, hanem az üzleti köröket is áthatja – nem minden ok nélkül. A cikk folytatását itt olvashatod a Privátbankár.hu-n.>>>> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,47 pontos nyitás után tovább csökkent csütörtökön kora délutánig. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
