A magyar nyugdíjasok szerint 290,3 ezer forint havi jövedelemből már prímán meg lehetne élni, míg 87,3 ezer forint csak arra elég, hogy nagyon szűkösen kijöjjenek a hónap végéig. E két szélsőérték között pedig fokozatosan változik az elégedettség.
A KSH június végén frissítette a háztartások különböző megélhetési szintjeihez szükségesnek tartott jövedelemösszegeket bemutató statisztikáját, jövedelmi kvintilisek szerint (a népesség egy főre jutó nettó évi jövedelme szerint alkotnak öt csoportot). Az adatok között a legfrissebb 2019-es, de ez is elég jó alapot ad arra, hogy lássuk, mennyi pénzből lehet kijönni a megkérdezett háztartások szerint.
A nyugdíjasok körében végzett felmérés szerint 2019-ben a legkisebb havi összeg, amely a jövedelmük szerint a legalsó ötödbe tartozók számára még épp elégségesnek bizonyult, hogy biztosítsák alapvető szükségleteiket, 52 100 forint volt. Ha idevesszük a többi ötödöt, tehát az egyre jobb jövedelmi helyzetben lévők véleményét is, akkor jön ki a cikk elején említett 87,3 ezer forint. Átlagosan tehát a nyugdíjas társadalom szerint ennyi pénz kellett tavaly ahhoz, hogy nagyon szűkösen, de meg tudjon élni egy nyugdíjas háztartás.
Tavalyi kimutatások szerint egyébként 46 758 ember jutott havi 50 ezer forintnál kisebb nyugdíjhoz, de közöttük vannak olyanok, akik más országban is szereztek jogosultságot. Így is elmondható, hogy több tízezer idős honfitársunk nyugdíja nem éri el azt a szintet, ami a legkevésbé tehetős nyugdíjasok szerint is csak a nagyon szűkös megélhetéshez elegendő.
Ami a skála másik végét illeti, a legjobb helyzetben lévők szerint havi 393 200 forint már az ő igényeiket is maximálisan ki tudja elégíteni, a felmérés szerint az nagyon jó jövedelmi helyzetet biztosít. Természetesen ahol havi szinten kevesebb pénz áll rendelkezésre, ott a teljes elégedettséghez elég kevesebb pénz is. A legalsó ötödben ez az összeg például 187 400 forint volt tavaly. Ha pedig a kvintilisek átlagát nézzük, akkor kapjuk meg a szintén a cikk elején jelzett 290,3 ezer forintot.
Az alábbi grafikonon megnézheti, hogy mi a véleményük a magyar nyugdíjasoknak a szűkös megélhetéshez, illetve a biztos egzisztenciához elegendő jövedelemről.
Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a magyar átlagnyugdíj tavaly 135 ezer forint volt, míg a medián (ami pontosabban megmutatja, hogy a jövedelmek szerint középen állók mennyi pénzt kapnak) ennél alacsonyabb, nagyjából 117-120 ezer forint lehetett.
A felmérés ugyanakkor azt jelzi, hogy a mediánnak megfelelő összegről csak a legalsó ötödbe tartozók gondolják azt, hogy átlagosan ki lehet belőle jönni, a többiek szerint viszont csak szűkösen férnének bele a kiadásaik.
Érdekes következtetések levonására ad lehetőséget, ha az előbbi számokat összevetjük azokkal, amelyeket az aktív háztartások válaszaiból lehetett kinyerni. Ezek szerint általában kevesebb pénzből tudják kezelni adott élethelyzetüket a munkavállalási korú emberek.
A legszegényebbek szerint nagyon szűkösen, de ki lehet jönni 50 100 forintból (a nyugdíjasoknál ez az összeg 52,1 ezer forint volt), míg a felső ötödbe tartozók - tehát a legtehetősebbek - szerint havi 362 500 forint már nagyon jó jövedelmi helyzetet biztosít (ugyanez a nyugdíjasoknál 393,2 ezer forint volt). Pedig alapvetően az a kép él az emberekben, hogy az idősebb polgártársaink igényei szerényebbek, anyagi javakat már nem halmoznak fel, költési szerkezetük eltér a fiatalabb korosztályokétól.
Összességében tehát e felmérés szerint a nyugdíjasok tényleges jövedelmi helyzete rosszabb, mint amit a megélhetésük szempontjából elfogadhatónak tartanak. Ezen a 13. havi nyugdíj visszavezetése változtathat 2021-től, amikortól egy heti nyugdíjjal toldják meg a járandóságokat, hogy végül 2024-ben egy teljes havi nyugdíjjal bővüljön az ellátásuk.
Marco Rubio elsősorban energetikai kérdésekről tárgyalt Pozsonyban. 
