Lapunk hónapról hónapra figyelemmel kíséri a nyugdíjasok inflációjának alakulását. Többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy idén jó eséllyel meghaladhatja a körükben mért infláció az év eleji nyugdíjemelés 2,8 százalékos mértékét.
Most megjelent a legfrissebb, júniusi adat, amely az árak további száguldásáról árulkodik. Pontosabban az élelmiszerárak vágtázásáról: ebben a termékkörben ezúttal 7,8 százalékos átlagos drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal. Tudnivaló, hogy a nyugdíjasok fogyasztásában ezek a termékek nagyobb súllyal vannak jelen, mint más társadalmi csoportoknál (a legszegényebb keresők állnak e tekintetben a legközelebb az idősekhez).
A ma publikált adat szerint a nyugdíjasok inflációja 3,6 százalék volt júniusban, vagyis a májusi 3,2 százalék után egyértelműen drágult az életük. Lapunk számítása szerint így az első hat hónapban átlagosan 3,88 százalékos volt. Vagyis több mint 1 százalékponttal meghaladja a januári emelés mértékét.
Az idevágó törvény szerint az adott évi inflációhoz igazítottan kerül sor a nyugdíjak kiegészítésére az év végén (novemberben), de amennyiben a nyugdíjasok kosara szerint számolt infláció ennél magasabb, akkor utóbbit kell alapul venni, mégpedig az első nyolchavi mutatóból kiindulva.
Az első félévben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal nőttek, az idősek inflációja - mint jeleztük - eközben 3,88 százalék volt. Ha nem lesz változás ebben a tendenciában, azaz a nyugdíjas infláció meghaladta a teljes társadalomra számolt mutatót, akkor a következő két hónap - július és augusztus - fogja eldönteni, hogy mekkora novemberi kompenzációban részesülnek a jogosultak.
Amennyiben a júniusban tapasztalt 3,6 százalékkal számolunk - azt vetítjük ki - átlagban a mostani és a következő hónapra, akkor azt kapjuk, hogy 3,8 százalékon fog állni a nyugdíjas infláció a törvényben figyelembe vett nyolc hónap után. Ebben az esetben 1 százalékos kiegészítés jár majd a nyugdíjasoknak. A valamivel több mint 140 ezer forintos átlagnyugdíj mellett ez éves szinten közel 17 ezer forintot jelentene.
Elemzők eddig az áremelkedés mérséklődésére számítottak az év hátralévő részében, de a mai adat azt jelezheti, hogy nem, vagy nem olyan mértékben csökken a nyomás az árakon, mint várták. A mindenkire számolt fogyasztói árak a májusi 2,2 százalék után júniusban 2,9 százalékkal emelkedtek.
Nagy kérdés tehát, hogy mit hoznak a következő hónapok. A kormány egyelőre kitart idei 2,8 százalékos terve mellett, a Magyar Nemzeti Bank ennél magasabb, 3,2-3,3 százalékos inflációt vár.
A nyugdíjasok inflációjára azonban egyikük sem készít előrejelzést, ráadásul annál jobban sújtja ezt a kört az áremelkedés, minél többet fordítanak jövedelmükből élelmiszerekre. Vagyis ők járnak a legrosszabbul, miközben a járvány miatti gazdaságvédelmi intézkedésekből nem részesültek. Éppenséggel pont az MNB hívta fel a figyelmet a legutóbbi inflációs jelentésében, hogy a családok és nyugdíjasok részesedése ebből a csomagból 0,0 százalék volt.
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
