Elemzők, politikusok és befektetők élénk érdeklődéssel kísérik majd a fejleményeket, hiszen a két intézmény egyaránt kulcsfontosságú az euróövezeti válságkezelés szempontjából.
Mario Draghi, az EKB elnöke tavaly egy londoni konferencián jelentette be, hogy a szervezet "mindent megtesz" az európai közös fizetőeszköz megvédése érdekében. A bejelentés hatására az európai piacok és eszközök jelentős mértékben erősödtek. Nem sokkal később az EKB be is jelentette új, felső korlát nélküli kötvényvásárlási programját. Az OMT néven ismert program értelmében az EKB az euróövezeti tagállam kötvényeit venné, ha az ország azt kéri, ha továbbra is van hozzáférése az elsődleges kötvénypiacokhoz, illetve ha hajlandó alávetni magát egy uniós kiigazítási csomagnak.
A csomag, amelyet Mario Draghi "az elmúlt időszak egyik legsikeresebb monetáris intézkedésének" nevezett, és amelyet egyelőre egyetlen euróövezeti tagállam sem vett igénybe, azonban a jellemzően konzervatív jegybanki hagyományokat követő német jegybank nemtetszését váltotta ki.
Eurómentés vagy bankóprés?
A Bundesbank szerint a program egyenértékű a bankóprés beindításával, azaz a költségvetés jegybanki finanszírozásával, ami inflációs hatásokat vált ki. Az alkotmánybírósági vizsgálatot annak nyomán rendelték el, hogy több mint 35 ezer aláírással alátámasztott panaszt nyújtottak be a szervezetnek.
A német alkotmánybíróság a kétnapos ülésen meghallgatja Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert, Jens Weidmannt, a Bundesbank elnökét, illetve a szintén német Jörg Asmussent, aki az EKB jogi kérdésekért felelős igazgatótanácsi tagjaként képviseli majd a frankfurti szervezetet.
Angela Merkel a kötvényvásárlás mellett
Nyomatékot adhat az EKB politikájának, hogy Angela Merkel kancellár rendre a kötvényvásárlási program mellett áll ki. Egy iparszövetési konferencián jelezte, hogy kormánya amellett érvel majd az alkotmánybíróság előtt, hogy az EKB csupán az euró stabilizálása érdekében jelentette be programját, és hogy az - egy alkotmánybírósági vizsgálatot már túlélt - állandó euróövezeti mentőalap, az ESM is kulcsfontosságú a válságkezelés szempontjából.
Hasonlóképpen nyilatkozott Wolfgang Schäuble is, aki a bíróság előtt hangsúlyozta, hogy a német kormánynak "nincs kétsége afelől, hogy" az EKB mandátumának megfelelően jár el. Egyben optimizmusát fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság az eljárás végén kedvezően dönt a kérdésben.
Az EKB is aktívan kampányol programja mellett. Asmussen a legnagyobb példányszámú Bild napilapnak adott interjúban jelezte, hogy a kötvényvásárlási program visszavonását előíró ítélet súlyos következményekkel járna. Mario Draghi EKB-elnök egy televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy a kötvényvásárlások egyetlen célja az euró megmentése lenne, nem pedig, hogy megmentsen egyes államokat a csődtől.
Andreas Vosskulhe, az alkotmánybíróság elnöke kedd reggel a meghallgatás elején azt emelte ki, hogy a testület döntésének meghozatalakor nem veszi figyelembe a kötvényprogram sikerességét. "Az alkotmányosság vizsgálatakor nem játszik szerepet, hogy a vizsgált intézkedések és jogszabályok sikeresek voltak-e a tágabb értelemben" - fogalmazott.
Mikor dönt és egyáltalán eljárhat ilyen ügyben a testület?
A nyolctagú testület várhatóan csak a szeptemberi német országgyűlési választások után hirdet ítéletet, de már korábban jelzheti, hogy miként látják a programot. A legnagyobb jogi kérdés Vosskuhle szerint, hogy egyáltalán az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik-e a program vizsgálata. Megjegyezte: az EKB, bár Frankfurtban található, az uniós és nem a német jog szerint működik.
Néhányan úgy vélekednek, hogy a testület majd az Európai Unió Bíróságához utalja az ügyet. Az eljárásra mindazonáltal figyelnek a piaci szereplők, hiszen az EKB bejelentése óta uralkodik viszonylagos nyugalom az európai piacokon.
Egy orosz hírszerzési jelentésben írtak erről. 
