"A rezidensek számára az új egészségügyi jogviszony egy diktátum" - mondja egy érintett

Jelenleg kisbabájával, GYED-en van otthon Lengyel Inez rezidens, aki Debrecenben dolgozott az állami egészségügyben, s azt meséli, hogy ezen a héten láthatta először online formában az új munkaszerződését. 

"Tegnap, azaz szerdán hívtak fel a titkárságtól, hogy aznap személyesen átvehetem és aláírhatom. De most már csak két napig van munkaviszonyom, mert úgy döntöttem, nem írom alá" - mondja a szakorvosi vizsga előtt álló édesanya. 

A szerződés egy az egyben hivatkozik az egészségügyi szolgálati jogviszony törvényére, tele jogi paragrafusokkal, persze szó esik benne a kirendelésről és annak kivételeiről is. Lapunk kérdéseire az Országos Kórházi Főigazgatóság ugyan választ adott pár függőben lévő problémás kérdésre (lásd keretes írásunkat a cikk végén), ezzel egy időben a válaszokat a közösségi oldalán is közzétette, úgy tűnik, Inez döntését már ez sem változtatja meg. Számára a szerződésben a legnagyobb problémát nem  feltétlenül az anyagi feltételek jelentik, sokkal inkább a jogbizonytalanság a legijesztőbb.

„A GYED-em ezek után passzívvá válik majd, de azt fogom kapni a gyerek 2 éves koráig, de hogy miképp alakulnak a továbbiak, nem tudom. Egy biztos: nem szeretnék olyan szerződést aláírni, amely teljes jogbizonytalanságot ígér, és csak pár napom van átolvasni és alábiggyeszteni az aláírásomat. Rengeteg a kérdés, amire nincs egyértelmű válasz. Én ezt nem tartom elfogadhatónak” - mondja.

Amellett, hogy jelenleg egyáltalán nem látja tisztán a jövőt, azt sem érti, miért kellett ilyen gyorsan és épp most, az egészségügyi veszélyhelyzetben ilyen intézkedéseket hozni? Miért vált a Magyar Orvosi Kamara magasabb bérekért való többéves törekvése egy hirtelen elfogadott törvénnyé, amellyel igen kevés érintett elégedett?

„A rezidenseknek ez egy ultimátum. Vagy aláírom a diktátumot, vagy ha nem, onnantól kezdve Magyarországon nem lehetek orvos, mert nem tehetek szakvizsgát. Nincs B verzió, nincs alternatíva" - mutat rá a helyzetére Inez.

Sok rezidens azért is tart a helyzettől, mert a képzési díjukat vissza kell téríteniük valamikor az államnak, akinek pedig úgynevezett Markusovszky-ösztöndíja van, annak ezt a mindenkori jegybanki alapkamattal (ez jelenleg 0,6 százalék) kell törleszteni. Akik tehát hitellel, két kisgyerekkel, pályakezdőként, friss házasként, hitelre vásárolt házzal, vagy akár albérletben élnek, nem tudják azt mondani, hogy holnap nem mennek be dolgozni.

Inez a törvény megszavazás előtt úgy gondolta, hogy a GYED után 2022-ben megy vissza a munkahelyére, befejezni a szakképzését, hiszen másfél éve van hátra a szakvizsgáig. Most azonban teljes homály fedi a jövőjét. Magán egészségügyi szolgáltatónál például nem helyezkedhet el szakvizsga nélkül. Opcióként természetesen felmerült a külföldi munkavállalás, hiszen férjével együtt beszélnek nyelveket, de családtagjaik miatt ezt most nem tudják meglépni.

E különleges, történelmi helyzetben az egészségügyi dolgozók lehetséges összefogásával kapcsolatban pedig kezdi belátni, hogy ez olyan generációkon átívelő teher, melyet a magyar emberek cipelnek a vállukon, ami miatt a mai napig nem mernek kiállni magukért, s nem mernek felszólalni a jogfosztás ellen.

„De úgy látom, ez nemcsak az orvostársadalomra igaz, hanem az egész társadalomra, s főleg az állami szférában dolgozókra. Egy multinacionális vállalat ilyen szerződést nem tudna keresztül vinni a munkavállalókon, amire három napot ad, hogy aláírják.”

Aki nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló munkaszerződését egyébként, annak az elutasításról kell nyilatkozatot aláírnia. 

„Ezt nem tudom értelmezni. Miért kell külön nyilatkozni arról, hogy nem írom alá?!” – teszi fel a költői kérdést Lengyel Inez, aki szerint a legtöbben össze vannak zavarodva és meg vannak ijedve, hiszen a legtöbben képtelenek eligazodni a szerződés jogi útvesztőiben. Munkajogászt keríteni pár nap alatt lehetetlen, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Jogvédő Civil Szervezet pedig olyan leterhelt, hogy csak több hét múlva tud írásos választ ígérni.

"Bár egy telefonos elérhetőségen ma, csütörtökön lehet kérni SOS konzultációt náluk. De az a baj, hogy a jogászoknak sincs egyforma véleménye az itt zajló dolgokról. A jogban rengeteg kiskapu van, s ezeket a joghézagokat ki is használják, így akár két teljesen különböző álláspont is születhet. Míg a TASZ jogászai úgy vélik, hogy valami jogsértő, addig az adott munkáltató jogásza szerint nem jogsértő" - magyarázza Inez.

Abban reménykedik, a babázás alatti időben talán letisztul a helyzet, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy akár el is kell búcsúznia egy szakmától, aminek elsajátításáért sok-sok éven át tanult. Jövő héten természetesen jóval többet lehet majd tudni, akkor már lesznek számadatok arról, hányan írják alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló munkaszerződését. Akkor lesz látható, mekkora orvoshiánnyal kell számolni az állami egészségügyben, vagy hogy a szakdolgozók közül hányan távoznak. A bérkülönbségek miatt Inez reálisnak tartja, hogy az adminisztrációs területről és a nővérek közül is többen felállnak, amivel az orvosokra még nagyobb adminisztrációs és egyéb teher hárul majd, még több időt elvonva ezzel a betegektől.

Közvetlen kollégái döntését nem ismeri, de úgy gondolja, hogy nem lesznek elegen, akik nem írják alá.

„Tudom, a barátaim között is lesznek, akik aláírják, de a barátságunk ettől természetesen megmarad.”

Lapunk érdeklődésére az Országos Kórházi Főigazgatóság azt írta, hogy a munkaszerződések aláírása jó ütemben halad az irányítása alá tartozó intézményekben.

„A szerződések átadása és a munkáltatóhoz történő visszajuttatása folyamatos. A felmerülő problémákat a munkáltatók közvetlenül egyeztetik a dolgozókkal, melyek helyi szinten kezelhetőek. Ezen egyedi esetektől eltekintve globális problémákról nincs tudomásunk, főként nem olyanról, amely az ellátás ellehetetlenítését eredményezné. 2021. március 1-jétől a kötelezően elrendelt és önként vállalt ügyeletnél is lehetőség van a magasabb összegű díjazásra, ami a Magyar Orvosi Kamarával, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával folytatott egyeztetések alapján történt. Ennek megfelelően a kötelezően elrendelt ügyelet esetében az országos kórház-főigazgató engedélyével további 30 százalékkal lehet eltérni, azaz a kötelező ügyeleti díj hétköznapon 100, pihenőnapon 110 százalék, és munkaszüneti napon 120 százalék lehet. Az önként vállalt ügyeletnél amennyiben az egészségügyi intézmény kérte, hogy az ügyeleti díjat 30 százalékkal megemelhesse, akkor az ügyeleti díj mértéke hétköznapon 150 százalék, pihenőnapon 165 százalék, és munkaszüneti napon 180 százalék lehet.”