Sokat elmond a múlt vasárnap bejelentett és két napon belül kimúlt labdarúgó Szuperliga fogadtatásáról, hogy annak pénzügyi háttértámogatója, a JP Morgan Chase nyilvánosan kért elnézést a futballközösségtől – nem gyakran hallani ilyet. Az amatőr „puccsszervezés”, a beígért szankciók és az egyöntetűen negatív fogadtatás együtt már túl sok volt: ugyan hivatalosan a Szuperliga-projekt még létezik, ám a tizenkét „alapító” döntő többsége kihátrált, a gyakorlati megvalósításra egyelőre nincs esély.
Hogy aztán a Szuperliga csak hibernálódott-e vagy végleg kimúlt, az nagy kérdés, a világ labdarúgását ugyanis szétfeszítik az ellentmondások. A legtöbb rajongót maguk mögött tudó, legnagyobb bevételű, legnagyobb érdeklődésre számot tartó klubok adóssághegyeket görgetnek maguk előtt, s a koronavírus-járvány árnyékában attól retteghetnek, hogy a növekedési pálya vége a mélybe ránthatja őket. Ahogy a Real Madrid és a Barcelona első embere is rámutatott: a gazdasági érvek a Szuperliga létrehozása mellett szólnak.
Ugyanakkor a labdarúgás – ez most ismét bebizonyosodott – nem kizárólag a pénzügyi-gazdasági ésszerűség alapján működik. Ahogy a híres angol író, Nick Hornby fogalmazott Fociláz című könyvében, a szurkoló szenvedélye hegyének csúcsáról szemléli a futballvilágot. Ez a szenvedély nem racionális, akár túl is csordulhat, viszont még mindig erős ellenpólusát képezi a technokrata-üzleti gondolkodásmódnak.
A labdarúgás közösségi és meritokratikus hagyományaival, romantikájával ment szembe a Szuperliga, amelynek támogatói némi joggal mondhatják: itt mindenki azért él (viszonylag) jól, mert a legnagyobb csapatok vonzzák elsősorban a pénzt és érdeklődést. Az ilyen és hasonló ellentmondások egyre valószínűbbé teszik, hogy a konfliktusok egyszer szétfeszítik az európai labdarúgás ötvenes-hatvanas években kialakult, kilencvenes években radikálisan átalakított keretrendszerét. Válságjelek sorát láthatjuk, megoldást viszont egyelőre nem – az elit egymás közötti játszadozásának gondolatára a futball legfontosabb vonzerejét (a csoda esélyét) elillanni látó közönség gyomra fordul fel, a szuperkluboknak pedig valószínűleg tarthatatlan a jelenlegi helyzet.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
