Törökország egyre nyugtalanabbul nézi Aszad elnök hatalmának visszatérését Szíria egyre nagyobb részén. Miután a legtöbb lázadó területet visszaszerezte a szír diktátor, most elszánta magát az utolsó tartomány elleni harc megindítására, ahol teljes ellenzéke tömörül. A tartományban 3 millió ember lakik, és a török elnök szerint minden eddiginél nagyobb vérfürdő következhet a tartomány elleni támadás során.
Nem nézi tétlenül
Ebben valószínűleg igaza is van, és azt mondja, nem fogja ezt tétlenül nézni, ami felveti a kérdést, hogy vajon hogy fog beavatkozni. Ha katonailag belép gyakorlatilag a lázadók oldalán, akkor közvetlenül szembekerül eddigi barátjával, Putyinnal, hisz az orosz erők mentették meg 2015-ben Aszadot az összeomlástól és máig is támogatják. Ráadásul a tartományból feltehetően Törökországba fognak menekülni a mérsékeltebb lázadók, esetleg a szunnita lakosság egy része is.
Láncos kutya
A márciusi asztanai egyezmény szerint, melyet Törökország, Irán és Oroszország kötött, Idlib tartományt konfliktusmentes zónának minősítették, és mindhárom ország ellenőrző pontokat létesített, hogy figyeljék, nem lángolnak-e fel valahol a harcok. Feltehetően mindhárman úgy gondolták, hogy Aszad békén fogja hagyni a tartományt, és megfelel neki, hogy akinek nem tetszik az ő rendszere, az egyszerűen áttelepszik oda.
Aszad azonban úgy tűnik, nem nyugszik, amíg vissza nem tud szerezni annyit egykori országából, amennyit lehet, és feltehetően Putyinnak sem könnyű féken tartani a „láncos kutyát”. A török elnök szóvivője szerint a most ott lévő török katonák jelenthetik a visszarettentő erőt, mondván, az orosz harci repülők és a szír hadsereg nem mernek addig támadni, amíg ők ott vannak.
Szembe kerültek
Pénteken az asztanai szerződő felek Iránban csúcstalálkozót tartottak, ott követelte a török elnök, hogy hozzanak határozatot a tűzszünet fenntartásáról Idlib tartományban, és erre az orosz elnök nem volt hajlandó. Ezzel megrendült Törökország bizalma korábbi szövetségesei iránt, kérdés, hogy akár katonailag is szembekerülhet-e velük.
A kormány június végével kivezeti a védett üzemanyagárakat. Az elmúlt 3 hónap sokba került, havonta 50 milliárdjába fájt a magyar költségvetésnek. 
