A szír helyzet miatt elégedetlen Erdogan, mint mondta, nem fogja tétlenül nézni több tízezer ártatlan ember halálát a szíriai Idlib tartományban, ahol az Aszad elnök elleni lázadók utolsó területe található, miután az orosz elnök visszautasította a török elnök tűzszünetre vonatkozó javaslatát.

Hónapok óta egyre feszültebb a helyzet Szíria délkeleti sarkában, ahol Aszad elnök erői uralmuk alá vonják az eddig lázadó csoportok kezén levő területeket, nyomukban az iráni és Irán-barát erőkkel. Ahogy közeledtek a határhoz, Izrael egyre idegesebb lett, és az oroszoktól kért közbenjárást. Ez most megvalósul: ők adják a határőrséget Izrael és Szíria között.

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett: káosz törhet ki a nemzetközi kapcsolatokban, ha a nyugati országok tovább támadják Szíriát. Az amerikaiak már nem tárgyalnak többé Aszaddal, az oroszok ellen pedig órákon belül újabb szankciókat jelentenek be. A franciák szerint nem üzentek hadat a légicsapással Szíriának, csak rendet raktak - és egyébként se találtak el egy oroszt sem.

Az orosz katonaság katonai fellépést helyezett kilátásba az amerikai erőkkel szemben, ha azok bombázni kezdik a szír fővárost, Damaszkuszt. Az oroszok szerint egy szimulált gáztámadást készítenek elő, ami kiváltaná az amerikai beavatkozást. Az amerikai védelmi minisztérium tagadta, hogy rakétatámadást tervez Damaszkusz kormánynegyedei ellen.

Szíriában eddig csak polgárháború zajlott, valamint az Iszlám Állam elleni küzdelem a nagyhatalmak bevonásával annak legyőzéséig, de a szabályos, országok közti háborút sikerült megúszni. Egészen mostanáig, amikor is Aszad elnök kormányerői a törökök elleni harcba készülnek beszállni. A török elnök még Putyint is figyelmeztette, hogy kemény harc lesz.

Múlt héten Szíriában a kormányerők támadást indítottak az amerikai támogatású kurd-arab erők ellen, de amerikai légitámogatással keményen visszaverték őket, sok halottat és sebesültet hagyva. Most kiderült, hogy sok orosz is volt köztük, igaz, nem a hivatalos orosz hadsereg kötelékéből.

Kínos incidens történt Szíriában: az orosz és iráni támogatású kormányerők megtámadták az amerikai támogatású kurd-arab koalíció állásait, mire Amerika kemény légicsapásokkal vágott vissza. A két nagyhatalomnak állandóan kommunikálnia kell, hogy elszabaduló védenceik nehogy végzetesen egymásnak ugrasszák őket.

Épp csak bejelentette az orosz elnök az Iszlám Állam fölötti győzelmet Szíriában, és máris a helyszínre repült, ahol be is jelentette az ott állomásozó erők nagy részének kivonását. Senki nem mondhatja, hogy ott maradnak megszálló erőnek, és azt sem, hogy beragadnak a mocsárba, viszont a régi-új szír diktátor most már egyedül is megáll a lábán.

A véreskezű Aszad elnök Szíria egyre nagyobb részét ismét ellenőrzése alá vonta, de ez azt jelenti vajon, hogy megnyerte a háborút? Vagy inkább az oroszokat nevezhetjük győztesnek? Tábornoka durva fenyegetést küldött az ötmillió elmenekült szíriainak, szerinte sohasem fognak nekik megbocsátani, úgyhogy haza se jöjjenek. Ez nem jó Európának és Merkelnek.

Két hónapja zajlik a szíriai Rakka városának ostroma, és gyorsabban halad, mint korábbban az iraki Moszulé. Itt a kurdok a fő harcoló elő, azon belül is kitüntetett szerepet kap a női szakasz, ők most nyilatkoztak is a harcok állásáról. Közben az ország középső részén az orosz vezetésű szír erők dunántúlnyi területet foglaltak vissza.

Hetek, sőt hónapok óta sikeresen szerzi vissza az oroszok által erősen megtámogatott szír hadsereg az Iszlám Állam által 3 éve elfoglalt területeket, most pedig az összeszűkült terület egy részét darabokra szabdalta, katlanokba zárva a dzsihádistákat. Aszad ereje megnő, visszaszerzi országa nagy részét, így borulnak a béketervek.

A Fehér Ház nyilatkozatban fenyegette meg hétfőn a szír elnököt, aki amerikai információk szerint újabb vegyifegyver-támadásra készül.

Tegnap egy amerikai vadászgép lelőtte az orosz támogatású szír kormányhadsereg egy gépét, miután az amerikai támogatású erőket támadott, bár lehet, hogy összekeverte őket az Iszlám Állam erőivel. Oroszország erre határt húzott, hol tekint célpontnak nem barátinak tekintett légijárműveket. Szövevényes a szíriai helyzet, de most is megpróbáljuk kibogozni.

Az elmúlt hetekben felerősödött a megroggyant Iszlám Állam felszámolására irányuló küzdelem, több erő több oldalról támadja a még mindig tekintélyes, bár jórészt sivatagi területet. A legaktívabbak, úgy tűnik, az orosz támogatású iraki kormányerők, akik egyúttal most lázadó ellenzéküket is visszaszorítják.

Szép lassan amúgy is változni kezdett az amerikai elnök kezdeti nem túl fényes megítélése, de most sokat növelt a népszerűségén, hogy odavágott a mérges gázzal gyilkoló szír diktátornak. Most nem más enyhült meg iránta, mint korábbi morcos bírálója, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker.

Az előző elnöki ciklus alatt Amerika sokszor nem volt olyan határozott egy-egy világrendőri feladat vállalásában, mint korábban. Így nem is vették annyira komolyan, béna kacsának tűnt, de ez most megváltozott: a mérgesgázzal civileket gyilkoló Aszad-rezsim kapott egy maflást néhány cirkálórakéta formájában.

Az idlíbi gáztámadás után megváltozott Washington hozzáállása Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjéhez - Trump és a teljes apparátus felháborodottan nyilatkozik és az oroszok felelősségét firtatja. A lehetséges válaszok között "minden megoldás az asztalon van".

Rég hallatott magáról Aszad elnök, de most ellentmondásokkal teli kijelentéseket tett egy kínai tévécsatornának adott interjúban. Amerika megszálló hatalom Szíriában, de azért Aszad várja, hogy segítsen kiűzni az Iszlám Államot, melynek területeit ő maga is elfoglalná, orosz segítséggel.

Teljes erővel zajlik Aleppó és Moszul ostroma, és mindkettő sikerrel. A nagy különbség csak az, hogy míg Moszul felszabadítását az Iszlám Állam uralma alól az egész világ üdvözli, Aleppónak a szír diktátor általi visszaszerzése megosztja a nemzetközi közösséget, nem beszélve Szíria lakosságáról.

A múlt heti győzelmek után Oroszország meglepő ajánlatot tett Amerikának: vigye el Aleppóból a még ott lévő felkelőket, és ezzel további vérontás nélkül kerülne vissza az egész város a szíriai rezsimhez. Amerika nehéz helyzetben: szuperhatalomként komolytalannak kéne tartania a dolgot, de akkor ráfoghatják, hogy nem segített elkerülni a vérontást.

A hétvégén tető alá hozott orosz-amerikai szervezésű tűzszünet első napja érdemi harcok nélkül telt Szíriában, vagyis eddig működik a dolog. Egy nap persze nem sok, de eddig korábban ilyesmire sem volt példa, így a helyzet most biztató lehet. A világ két legnagyobb katonai hatalma azért csak képes egy ilyet összehozni, ha rászánják magukat.

A kurd állam rémképe bukkan fel a török kormányzati üléseken. Ankara erőszakkal válaszolhat: katonai egységek gyűlnek a szír-török határon.

Barack Obama amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy még nem hozott döntést a Szíria elleni katonai csapásról, de rámutatott, hogy a fontolgatott "korlátozott akció" célja a Damaszkusz elrettentése lenne attól, hogy a jövőben ismét vegyi fegyvereket vessen be.