|
| Sérült gyermeket ápolnak egy tábori kórházban, az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban fekvő Szarakibban 2017. április 4-én, miután feltehetőleg a szíriai kormányerők vegyifegyver-támadást intéztek az Idlíbtől délre fekvő Han Sejkun település ellen. A halálos áldozatok száma legalább százra tehető. (MTI/EPA) |
Zajlik a szeptember 24-i német választás kampánya, ezt nem szabad elfelejteni, amikor a német sajtót olvassa az ember, még akkor sem, ha Merkel és pártja szinte biztosan nagy győzelmet arat majd. A kampány egyik témája pedig a menekültkérdés.
Ebből az alkalomból aki nem szereti Angela Merkel kancellárt, megpróbál jó nagyot rúgni belé, mint mostanában többször Erdogan török elnök. Ő korábban megkérte a Németországban élő, szavazati joggal rendelkező, vagy kétmilliónyi törököt, hogy ne szavazzanak a jelenlegi német koalíciós pártokra, valamint a Zöldekre, mert azok nem bánnak jól Törökországgal. (Például képesek szót emelni a török demokrácia leépítése, a puccs után bebörtönzött vagy elbocsátott több tízezer ember és a számos lecsukott német állampolgár ügyében.)
A menekültkérdés kulcsa
A hétvégén ugyanez az Erdogan eltanácsolta a Németországa utazástól a törököket (ami persze röhej, ha már úgyis oda menekültek pár millióan az utóbbi évtizedekben), miközben az EU arról vitatkozik, nem kéne-e törölni Törökországot az EU-tagvárományosok listájáról. Ami nem puszta formalitás, mert egy csomó fejlesztési segély is jár vele. Csak hát Erdogannál van a szíriai menekültkérdés kulcsa, lényegében szó szerint. Ha az ő határőrei nem őrzik alaposan a határt, újabb százezrek, milliók indulhatnak meg.
A háborús bűnös fenyegetőzik
Most Bassár el-Aszad szíriai elnök, pontosabban véreskezű despota látta elérkezettnek az időt egy kis törlesztésre. A német politikusok éppen arról vitatkoznak, mi legyen a menekültekkel – akik száma sajnos nemsokára zárt határok mellett is alaposan megugorhat a családtagok áthozatalának létező intézménye miatt. Meg arról, hogy mikor térhetnének vissza a menekültek hazájukba.
Egyik tábornoka, Issam Zahreddine vezérőrnagy, a szíriai Köztársasági Gárda egyik parancsnoka úgy látszik, most megoldott a dilemmákat. Megfenyegetett több mint ötmillió embert, akik eddig elmenekültek az országból, hogy hogy eszükbe se jusson hazatérni Szíriába. „Ne térjetek vissza! Sohasem fogunk nektek megbocsátani!” – mondta a Spiegel Online szerint. Még ha a szíriai állam meg is bocsát, mi nem – állította. Nem akárhol, hanem az állami tévében.
Üres szavak
A katonatisztet a cikk Szíria egyik leghatalmasabb emberének nevezi, aki több ezer katonának parancsol, emberei és számos harcban vettek részt a főváros, Damaszkusz és Aleppo körül. Őt és embereit a szíriai ellenzék számos háborús bűncselekménnyel vádolja.
Elvileg Aszad diktátor kormánya nemzeti kiegyezésre törekszik, és megbocsát mindenkinek, aki nem harcolt ellene fegyveresen. De amint ebből az interjúból is következtetni lehet rá, ezek csak üres szavak, minden menekültet árulónak tekintenek, így nem lesz számukra egyhamar visszaút.
Túl sok a hatalma
Aszad elnök egyre nagyobb területeket ellenőriz Szíriában, vajon ez azt jelenti-e, hogy győzött? – teszi fel a kérdést a német N-Tv.de hírtelevízió. Nemrég ezt kérdezték Angela Merkel kancellártól is, aki visszafogottan csak annyit mondott, hogy szerinte Aszadnak több a hatalma, mint amennyire ő szeretné.
A cikk szerint Aszad orosz segítséggel 2015 óta megduplázta az általa ellenőrzött terület nagyságát, ami így az ország 60 százalékára és a lakosság 75 százalékára terjed ki. A harci cselekmények már csak viszonylag kevés régióra korlátozódnak. De ez még nem jelenti azt, hogy győzött.
Idlib, a csapda?
Sokan attól tartanak, hogy Idlib városába próbálja beszorítani ellenségeit, hogy azután a várost a földdel tegye egyenlővé, egyszerre bombázza le ellenségei nagy részét. A városból még könnyen egy második Aleppo válhat. Pedig a lakosság nagy része fegyvertelen civil, sokan máshonnét menekültek oda.
Bente Scheller Szíria-szakértő szerint azonban Aszad valójában azokat a területeket sem ellenőrzi teljesen, amelyeken a térkép szerint ő az úr. Szövetségesei számosak, Oroszország, a libanoni Hezbollah, iraki, afganisztáni és pakisztáni egységek, amelyek részben az iráni Forradalmi Gárda parancsnoksága alatt működnek. Őket Aszad nem képes ellenőrizni, de nélkülük nem lenne hatalma.
Vegyi fegyverekkel támadott
Mi lesz Aszaddal, ha legyőzik az Iszlám Államot? – merül fel a kérdés. Háborús bűneinek listája nem lesz rövidebb, sőt. Az ENSZ pár napja jelentette be, hogy bebizonyosodott, az idei áprilisi harcigáz-támadást az ő emberei követték el.
Ez elvileg Aszad elmozdítását is lehetővé tenné egy 2013-as ENSZ biztonsági tanácsi határozat alapján, amelyet Oroszország is elfogadott. Ám a nagyhatalom szándékai, szíriai „exit-stratlégiája” teljesen bizonytalan. Éppen azért nem haladnak a Szíriával kapcsolatos béketárgyalások, mert Aszad jövője rendezetlen – írja a cikk. „Aszad még messze nem nyerte meg a polgárháborút” – állapítják meg.
Egyelőre rövid távra, amíg felmérik a helyzetet és kitalálják a válaszlépéseket. 
