Nem azokat toloncolják ki Németországról, akiket kellene – ez a gondolat újra és újra visszatér a német sajtóban, legkésőbb a berlini merénylet óta, amikor egy már kiutasított, de el nem távolított személy gyilkolt. A vita most fellángolt. Vannak, akiket annak ellenére kiutasítanak és kitoloncolnak, hogy szépen integrálódtak a társadalomba, szorgalmasan dolgoznak vagy jó tanulók.
 |
| Nürnberg, 2017 augusztus. |
Mások pedig annak ellenére is maradnak, hogy semmilyen nézőpontból sincsen ott keresnivalójuk. A vita a szeptember 24-i német választások kapcsán most öt kisebb párt képviselői között folytatódott, a jobboldali-liberális FDP, a Zöldek, a szélsőjobb felé elhelyezkedő AfD, a szélsőbalhoz közeli Linke és Merkel konzervatív pártjának, a CDU-nak a bajor változata, a CSU részvételével. A kisebb pártok sokkal csúnyábban összekaptak a menekültkérdésen, mint a hétvégén a két esélyes kancellárjelölt, Merkel és Schulz.
A már jól integrálódott külföldiek kitoloncolása ellen emelte fel a szavát a baloldali Linke egyik vezetője, Sahra Wagenknecht az N-Tv.de tudósítása szerint. Ez szerinte igazán embertelen cselekedet. Az Afganisztánba történő visszaküldéseket is elítélte. (Az az ország igen veszélyesnek látszik, korábban mégis biztonságossá nyilvánították.)
Tízezres menekültplafon
Az FDP szerint akinek nincs joga Németországban maradni, azt amilyen gyorsan csak lehet, el kell távolítani. Még olyan áron is, hogy masszív tárgyalásokat folytatnak olyan államokkal, mint Marokkó. A jobboldali szélsőségesnek tartott AfD azt szorgalmazta, hogy érvényes azonosító iratok nélkül eleve senkit se engedjenek be. Akit kiutasítanak, azt toloncolják is ki. Ezen kívül tízezerben maximálná a szubszidiárisan védett személyek számát.
A szubszidiárisan védettek azok, akik menekültstátuszt még nem kaptak, de életük veszélyben van, kínzásoknak vannak kitéve hazájukban stb., vagyis a menekültek nagy része. Általában kezdetben egy évre kapnak tartózkodási engedélyt, és családtagjaikat két évig most sem hozhatják legálisan Németországba. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a CSU képviselője a szubszidiárisan védett személyek családtagjainak áthozatalát is teljesen meg akarja tiltani.
Az EU is azt akarja
A Zöldek török származású politikusa, Cem Özdemir viszont úgy vélte, hogy a családegyesítés az integrációt is segíti. Megismételte a tézist, hogy nem a megfelelő embereket toloncolják ki. Például egy afgánt kiváló integrációs esélyekkel a szakiskolából hurcoltak el, míg a berlini teherautós merénylő, Anis Amri az országban maradt.
Arról egyébként szó sincs, hogy csak kis politikai pártok követelnék a kitoloncolások szigorúbban vételét, a vita erről legkésőbb 2015 óta gőzerővel folyik minden szinten. A múlt héten például az EU menekültügyi biztosa, Dimitrisz Avramopoulosz hívta fel arra a tagállamokat, hogy legyenek elszántabbak a kitoloncolásoknál. Még sincs az rendjén, hogy egy csomó ember, akinek nem kéne az EU-ban maradnia, csak úgy ott marad. (A kitoloncolások alacsony szintjének okairól korábban itt írtunk.)
Rengetegen nem mennek el
Az EU-biztos összefogásra, közös fellépésre, bátorságra és egy „európai visszavezető-rendszer kiépítésére” szólított fel. Akik a menekültügyi eljárás elhúzására törekszenek, azoknak gyorsított elbírálást szorgalmazott, szükség esetén pedig kitoloncolási őrizetet.
A Frontex adatai szerint 2016-ban az EU-ban 305 ezer kiutasítási végzést hoztak, ennek 40 százalékát nem hajtották végre. Németországban az első félévben még csökkent is a kitoloncolások száma, hat százalékkal.
Újabb menekülthullám, de most repülővel?
Szintén a múlt héten írta a német sajtó, hogy 390 ezer szíriai állampolgár jogosult családtagok utánhozatalára, annak ellenére, hogy korábban szigorították ennek szabályait. Így hiába csökkent a beáramló menekültek száma tavaly, jövőre – elvileg – akár több százezer család is érkezhet legálisan. Az említett két éves határidő lejárta miatt a 2015-ben és 2016-ban érkezett szírek 2017-ben és 2018-ban válnak fokozatosan egyre többen jogosulttá családegyesítésre.
Család=integráció?
Ez jövő év tavaszáig fokozatosan egyre több, összesen 390 ezer Németországban élő embert is jelent. Eddig, 2015 óta 230 ezer családegyesítési vízumot adtak ki a hatóságok. Állítólag csak azért nem többet, mert hirtelen akkora lett a kérelmek özöne, hogy 16 hónapig is kell várni egy-egy ilyen vízumra a külföldi német követségeken.
A Pro Asyl menekültügyi szervezet szerint ha a családegyesítést nem teszik lehetővé, az nagyon árt az integrációnak. Ha valaki nem élhet a családjával, várhatóan nem fogja venni a fáradságot, hogy az adott ország nyelvét megtanulja, és munkát vállaljon.
Ma volt egyébként a német parlament (Bundestag) utolsó ülése a választások előtt. Angela Merkel menekültkérdésben ismét az afrikai országokkal való partneri kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, amiről itt írtunk.
Címlapon
Elfordulnak a kínaiak az iPhone-tól
Felfutott a kínai cégek okostelefon-gyártása, és tarolnak a hazai piacon. Ugyanakkor visszaesett az iparág összértékesítése is Kínában, nem mintha visszaszorulna az iparág, csak mostanra mindenkinek van készüléke, ráadásul a legtöbb olyan jó, hogy nem feltétlenül kell hamar lecserélni. Érett szakaszba lépett a piac.
- Kikutatták: itt vannak a legélhetőbb magyar városok
- Kiszivárgott a lista: ők lesznek a következő Orbán-kormány tagjai
- Megvolt a nagy tejfölteszt: a termékek fele elbukott
- Itt egy újabb név: ennek a miniszternek atombiztos helye van az Orbán-kormányban
- Idén jöhet a következő világgazdasági válság?
- Előre tudta a választási iroda, hogy baj lesz
- Mérgező köménymagot vontak vissza – ha ilyen van otthon, ne edd meg!
- Nem akarsz minimálbéren tengődni? Mutatjuk, hova ne menj dolgozni
- Eltűnhet az egyik legfontosabb párt
További cikkek
-
Biztonságban a haza – új autókat kapott a Honvédség
A Suzuki a Magyar Honvédség autója. Tovább
-
Idén jöhet a következő világgazdasági válság?
Honnét jön a következő világgazdasági válság? – tették fel a kérdést az Amundi Asset Managementnél. Nem várnak feltétlenül nagy válságot, csak 15 százalékos esélyt adnak ennek, de készülnek erre az eshetőségre is. Annak esélye, hogy megint olyan jó évünk legyen, mint tavaly, viszont csak tíz százalék. Tovább
-
Előre tudta a választási iroda, hogy baj lesz
Hiába szóltak nekik előre, hogy nem fogja bírni a választási honlap a terhelést. Tovább
-
Eltűnhet az egyik legfontosabb párt
A szociáldemokraták vezetése a menekültek és az iszlám kérdésében teljesen más álláspontot képvisel, mint a párt tradicionális - és rohamosan fogyatkozó - tagsága. Tovább
-
Innen indul Orbán álma: hány gyerek születik Magyarországon?
A tavaly év eleji halálozási hullám idén szerencsére nem ismétlődött meg, de a születések száma továbbra is csökken. Tovább
-
Ilyen kabriót garantáltan nem láttál – cigi van alatta
Egymás után buktak le a csempészek Záhonyban. Tovább
-
Kiszivárgott a lista: ők lesznek a következő Orbán-kormány tagjai
Fontos kulcsemberek tartják meg a pozíciójukat, mások viszont nem vállalták az újabb ciklust és már el is köszöntek. Tovább
-
Zuhan Trump kedvence, 313 forint felett jár az euró
Részvénybefektetők, meneküljetek? hozamok miatt, az amerikai indexek annak határán vannak, hogy az összes idei nyereségüket elveszítsék. Tovább
-
Fontos találkozóra készül Trump: végre körvonalazódik az időpont
Július közepén látogathat Nagy-Britanniába az amerikai elnök. Tovább
-
Magyarország elbukott egy pert Brüsszellel szemben
Az Európai Bíróság szerint jogszerű volt a dohányipari és a kiskereskedelmi különadó felfüggesztése. Tovább
-
A francia elnök farzsebébe került Trump – Macron diktál Amerikának?
Megesett a találkozó Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfő között. Tovább
-
A Fővárosi Közgyűlés eldöntötte: nagyot drágul a taxizás
Július elsejétől emelnek árat a taxisok. Tovább
-
Most már biztos: jön az akadálymentesített metró
Megszavazta a közgyűlés, a 3-as metró 20 állomásából 18 akadálymentes lesz. Tovább
-
Megszavazták, készülj a káoszra! Jön a Lánchíd felújítása
Ősszel kezdődik a rekonstrukció, három évig tart. Tovább
-
Komoly tervei vannak az oroszoknak – új gázvezeték épül?
A Gazprom fontolgatja, hogy megcsinálja az Északi Áramlat-3-at. Tovább
-
Moszkva átveszi a parancsnokságot a Közel-Keleten
A szír feszültség növekedésével párhuzamosan hétfőn titkos és rendkívüli látogatásra érkezett Izraelbe az amerikai Központi Parancsnokság parancsnoka. Tovább
-
Szenvednek a cégek: ilyen nehéz vigyázni az adatainkra?
A cégek gyakran külső szakértőket kérnek fel a feladatra, a legtöbb vállalat biztosan többet tervez majd költeni a biztonságra. Tovább
-
Most már biztos: még egy miniszterétől megszabadul a kormány
Távozik a posztjáról Fazekas Sándor, más feladatokat kap. Tovább
-
Más posztszovjet vezető is berezelt a nép által elűzött miniszterelnök példájától
Lehet, hogy az arab tavasz mintájára megérkezik a posztszovjet tavasz is? Öt ország kedves vezetője aggódhat. Tovább
-
Sikerül megszelidíteni a tigrist? Nagyot lehet kaszálni az előrehozott választáson
A szakértők szerint számos előnnyel járhat a török államfő szokatlanul előrehozott választása. Tovább
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Az önmegsemmisítő olajrali ellenére 37 százalék hozam egy év alatt – Hosszú Ferenc
-
Mindig feltűnnek különlegesen tehetséges alapkezelők – Boér Levente
-
Már ne a kötvények körében keressük a jó hozamokat – Kovács Mátyás
-
Megújuló energia: több százmilliárdos boom jöhet Magyarországon - Kovács Domonkos
-
Ne csak a hozamokat figyeljék, a kockázatokat is! - Schuszter Péter
-
Ázsiáig viszik a magyar kacsát, a céget talán a tőzsdéig – Szabó, Mihaletzky
-
Nem csak a bankok érdeke: rajtunk is múlik a felelős hitelezés - Szirmák Botond
