|
| Az olasz parti őrség egyik mentőhajójában a dél-olaszországi Corigliano kikötőjében, miután kimentették őket a tengerből. (Kép forrása: MTI/EPA/Francesco Arena) |
Európa legnagyobb önbecsapásának nevezi a menekültkérdésben a német Die Welt az elutasított menedékkérők kitoloncolásának alig-alig működő rendszerét. Egész Európa arról beszél, hogy gyorsítani kell a kiutasításokat, Angela Merkel német kancellár is nemzeti erőfeszítésre hívott fel még tavaly szeptemberben. Az emberek visszaküldése hazájukba mégis nagyon alacsony szinten van és lehet, hogy még csökkenni is fog.
Marco Minnitti olasz belügyminiszter is a kiutasítások számának szisztematikus növelésére tett ígéretet márciusban, és azt mondta, hogy ezzel világos jelzést küldenének azoknak, akik Európába akarnak jönni. Stefan Löfven svéd miniszterelnök egy áprilisi merénylet után szintén a kiutasítások lehetőségének javítását ígérte.
Kéne az együttműködés
Az egész kontinenset érintő kiutasítási offenzíva mögött az van, hogy a nyitott határok idején beáramlott menekültek mintegy felét várhatóan nem is ismerik el menedékkérőkként. Így vissza kéne őket küldeni hazájukba, akár akaratuk ellenére is. Ennek ellenére nem nő a visszaküldöttek száma, hanem csökken, és ez még fokozódhat is.
Tavaly Németországból 25 375 embert küldtek vissza hazájába, ám ennek nagy része a viszonylag együttműködő európai balkáni országokba ment, csak 7451 embert küldtek más államokba.
Nincs is rá kapacitás?
A Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) számai szerint Olaszország, Németország, Svédország kissé növelni tudta a kiutasítottak számát 2014-2016-ban, Franciaország csökkentette. Eközben azonban nagy mértékben nőtt azok száma, akiknek elvileg el kellett volna hagyniuk Európát, a németeknél mintegy harmadával. Az ESI szerint az európai országok nincsenek is abban a helyzetben, hogy ennyi embert visszavigyenek a származási országba.
Többen fulladnak meg
Aki most érkeznek, a legtöbbször már nem a Balkánról jönnek, hanem afrikai, ázsiai országokból, amelyek egyáltalán nem működnek együtt a polgáraik visszafogadásában. A cikk szerint a legtöbben most Nigériából jönnek. Tavaly Olaszországban csak 521 nigériait ismertek el menekültnek, 4198-an átmeneti védettségi státuszt kaptak, majdnem 14 ezer kérelmet elutasítottak.
Ennek ellenére csak 120 főt toloncoltak ki az országból. Így tavaly 181 ezer 431 főre nőtt az olaszoknál élő nigériaiak száma, a szám az idén is tovább nőtt.
A Földközi-tengerben megfulladtak száma is növekvő tendenciát mutat, tavaly 4576 fő volt.
(Líbia maga a pokol – miért nem tudják lezárni a földközi-tengeri utat? - írtuk nemrég.)
Az idei költségvetésben vannak arra utaló számok, hogy a kormánypárt előrehozott választásokon gondolkodik. Magyar Péter pedig mielőbbi választásokat szeretne. 
